Idézetek

Csak az idézet sorszámát kell kiválasztanod, amikor kitöltöd a képeslapot! A mellette található idézetet olvasható lesz az elküldött képeslap alatt.

Ha van egy szép idézeted, amit megosztanál másokkal, küld el info@tarskozvetites.hu címre.

Kategóriák: Összes Névnap Születésnap Szerelmes Ünnepek Vicces Vegyes Karácsony Szilveszter - Újév Húsvét Ballagás Barátság Anyák napja Nőnap Bocsánat Részvét Apák napja Magyarország Mikulás Nemzeti Advent Valentin nap

SorszámIdézetKategóriaÍró / Cím
673Az ajándék

Mikulás ha volnék:
minden áldott éjjel,
havat szórnék két kezemmel
háztetőkön széjjel.

Mikulás ha volnék
decemberi éjben:
Járnék csengettyűkkel
fehér holdsütésben.

Mikulás ha volnék
szívem arany lenne:
Aranydiót, aranyalmát
raknék tenyeredbe!

Aranydióm, aranyalmám
szeretetté válna,
Melegsége nem férne be
pici, kis szobádba!
MikulásGalambos Bernadett
621Mikulás, Mikulás hol vagy már?!
Minden gyermek téged vár.
Mindannyian oly jók voltunk,
Rosszalkodni sosem szoktunk.
Fehér szakáll, piros kabát,
Mikor téged szemünk meglát,
Elfelejtünk minden gondot,
Várjuk már az ajándékot.
Hoztál, ugye, kis csomagot?!
Benne diót, csokit, cukrot!
Mondunk neked verset, szépet,
Jövőre is várunk téged.
MikulásKiss Ferenc: Mikuláshoz
620Esik a hó, fúj a szél,
Jó Mikulás útra kél.
Nagy bot van a kezében,
Püspöksüveg fejében.
Gumicsizma a lábán,
Tele puttony a hátán.
Puttonyában sok, sok jó,
Játék, füge, mogyoró.
De csak az kap belőle
Kinek nevét előre
Aranyos angyalka
Ezüstkönyvbe beírta.
Istenem, de jó lenne,
Ha az enyém benne lenne.
Édes őrzőangyalkám
Kérlek szépen, gondolj rám.
Írd be majd a nevemet,
Ígérem, hogy jó leszek.
MikulásFehérvári Gizella: Mikulás vers
619Mikulás, Mikulás,
Jó báránybőr subás,
Báránybőr bekecses,
Ha lehet, ma siess!
Mikulás, Mikulás,
Az idő ma csudás,
Ma csudás, remek is,
Az utad hova visz?
Mikulás, ide jer,
Sok gyerek énekel,
Sok gyerek dallal vár:
„Gyere már, gyere már!”
MikulásDonkó László: Mikulás jer ide!
618Én még kicsike vagyok,
Tudom a nagy titkot:
A Mikulás jár, tudom,
Ha hallom, hogy „Kipp – kopp”
Elárulja csengettyű,
Víg ünnepi dallam,
Legfőképp sok ajándék
Mindahány ablakban.
Bevallom én is néki,
Már csudára vártam,
Örülök, hogy rám talált
Ma az óvodában!
Örülök, s amit hozott,
Megköszönöm szépen,
Titkot tartani tudó
Ovisok nevében!
MikulásDonkó László: Köszönet a Mikulásnak
617Piros fövege, csizmája, kabátja,
hosszú ősz szakálla, óriási zsákja
telis-tele van minden földi jóval
csokival, almával, fmom mogyoróval.
Minden gyermekhez eljut Télapóka,
szánján repíti Ót szarvasok csoportja,
faluba, városba, országnak szélére,
hófödte csúcsokra, keletre és délre.
Ajándékát hozza, teszi minden évben
ablakok közé, csizma belsejébe,
vagy meleg szobába a kandalló mellé
kicsi zokniba bele-belerejté.
Téli.éjszakán csilingel a szánja,
millió kisgyermek vágyakozva várja,
Mikulás, gyere már, szól az édes ének,
mindaddig eljön Ó, míg a gyermekek remélnek.
MikulásCseszneki Lilla: Télapóka
616Fehér varázs: hóhullás,
Havat hoz a Mikulás.
Havat hoz, vagy sarat hoz,
Fő, hogy ajándékot hoz.
A gyerekek körülállják,
Szót se szólnak, úgy csodálják.
Nem kérdezi, kitalálja,
Mi a szívük álma, vágya:
Játékautó, kisszekér,
egy zsák dió belefér-
Jóskának és Katának
Ropogós, piros csomag,
Mesekönyv, vagy kis maci,
Vágyuk szerint húzza ki,
S amíg osztja, amíg járja,
Hangulat bűvös varázsa
Árad szét, s ő megy tovább,
Hátán hordja a csodát:
Csodálatos puttonyát.
Éjjel is megy, meg sem állhat
Ha már sötétek a házak,
Átlát tetőn, falakon.
Puttonyába nyúl, nem időzik,
Gyerekek fényes cipőit
Ajándékkal tölti meg.
Sok ház várja, megy, siet,
Nem látni a lábnyomát,
Szárnyra kap,
És száll tovább
S mire virrad reggelig
Minden cipő megtelik.
Akkor megtér otthonába
Fáradtan dől
Le az ágyba
S nyomban elszenderedik.
MikulásBornemisza Endre: Mikulás
615Mikulás bácsi Mennyországban lépked
Sok szolgája virgácsot tépked.
Angyal – szülők zsákokba raknak
Csörgődiót, mogyorót is adnak!
Gumilabdát, trombitát és dobot,
Lesz nagy öröm, ha babát is hozott!
Ha szól a csengő, leindul hamar,
Szánkója földre örömmel szalad!
Zörren az ablak, kitárul nyomban!
Osztogat reggelig, le sem fekszik.
Szíve szeretettől melegszik.
Jer hozzánk is, nagy örömmel látunk,
Jók is vagyunk, ne kerüld el házunk!
MikulásBoldog Mária: Mikulás
614Országúton nagy a hó,
erre járt a Télapó,
nagy szakállát megrázta,
pihe szállott utána.
Sok kisgyerek örömére
a Télapó eljött végre,
verset is mond, aki bátor,
cukrot kap a puttonyából.
A hópihék szállanak,
fehér vidék álmatag.
Rét fölött is hó esett,
boldogok az emberek.
Nem fagy már le a vetés,
hó takarja szerteszét,
havas már a falu-város,
hóembert gyúr Peti, Ákos.
Vidámak a gyerekek,
jó, hogy vannak ünnepek,
Télapó most megy tovább,
hó fedi a lábnyomát.
MikulásBódi Irén: Télapó
613Ha én lennék a Télapó,
puttonyomban lenne minden jó.
Osztogatnám a gyerekeknek,
de főleg a szegényeknek.
Együtt örülnék velük,
együtt játszanék közöttük.
Mikor mindenki elszenderedne,
a szánom északra röpítene.
MikulásBobány Dániel: Ha én lennék a Télapó
612Ó, te kedves Mikulás,
úgy szeretünk Téged!
Mindig mikor jön a tél
várva várunk téged.
Télen mindig hideg van,
de én azt nem bánom,
hiszen mindig ekkor van
Mikulás és Karácsony!
MikulásBerta Brigitta: Újra találkozni
611Hegyen, völgyön hull a hó,
Most érkezik Télapó.
Zúzmarás a szakálla,
Vígan siklik a szánja,
Ajándékkal teli szánkó,
Talpa alatt ropog a hó,
Télapó ezt mind szétosztja,
Gyermekeket felvidítja.
MikulásBencz Mihály
610Hull a hó,
Jaj, de jó!
Vendég is jön, várva várt,
Igaz útra rátalált.
Kristályfogaton szánkázik,
Fehér bajsza meg nem ázik.
Süveg van a fejében,
Úgy röpül át az éjen.
Tele van a puttonya,
Várja Tolna, Baranya,
Sok nagyváros, kicsi falu,
Várja Kata, Ferkó, Anyu.
Minden család, minden ház,
Ablakban cipő, vagy száz…
Mikor jön a Mikulás,
Nagy csoki lesz, kis virgács…
Köd szitál, vagy hull a hó,
Holnapután csudajó,
Mert itt leszel végre köztünk,
Kedves, öreg Télapó!
MikulásBars Sári: Mikulás – hívogató
600A Mikulást egy este
a sok gyerek megleste.
Megleste. És mit látott?
Csinálta a virgácsot,
s belerakta puttonyba.
Jaj, csak tán nem azt hozza!
Nagy csizmáját krémezte,
azután meg fényezte.
Mit tett még a puttonyba,
a sok gyerek megtudta,
cipõjében mind benne
lesz is holnap reggelre.
Lesz ott minden földi jó:
arany alma, zöld dió,
csokiból lesz valahány,
a sok gyerek várja már.
Azért titkon egy este,
a Mikulást megleste...
MikulásDonkó László: Leselkedõ
599Szent Miklósnak neve napján egymáshoz eljövünk,
Ami jót csak cselekedtünk arany könyvbe bekerül.
Hófehér havon siklik a szán, puttonya is minket vár
Aranydió és foszlós kalács kicsi gyermekekre vár.
Szent Miklósnak neve napján ígérjük jók leszünk,
Vidám szívvel , szeretetben ünnepelj velünk!
MikulásÜnnepelj velünk
598Téli este, holdas este,
halkan hull a hó.
Téli este, holdas este,
siklik egy szánkó.
Itt egy ablak, ott egy ablak,
halkan kinyílik.
Kis cipõbe, nagy cipõbe,
ajándék hullik.
Másnap a sok gyermek arca
csupa ragyogó.
Vígan mondják: "Itt járt a jó
öreg Télapó!"
MikulásTéli este, holdas este
596Télapóhoz

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Toled senki sem fél.

Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!

Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:
Alma, szép aranyág.

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Toled senki sem fél.
MikulásDonászy Magda
595Így december elején,
Szent Miklós idején
apró kis szívek remegve
gondolnak a jó öregre,
az öreg Télapóra,
ki a vágyak tudója.
Én is sokat gondolok rá,
mert szeretem.
Hófehér szakálla,
piros csuklyás ruhája
álmomban elkísér
Szent Miklós idején..
Mindig jó leszek
és szót fogadok,
az óvodában sok
piros pontot kapok.
Így ábrándozik a kis gyerek,
hogy talán
a jószívû Télapó
sok szép ajándékkal
lepi meg.
MikulásSzent Miklós ünnepén
594Suttog a fenyves, zöld erdõ,
Télapó is már eljõ.
Csendül a fürge száncsengõ,
Véget ér az esztendõ.
Tél szele hóval, faggyal jõ,
Elkel most a nagykendõ.
Libben a tarka nagykendõ,
Húzza-rázza hus szellõ.
Suttog a fenyves, zöld erdõ,
Rászitál a hófelhõ.
Végire jár az esztendõ,
Cseng a fürge száncsengõ
MikulásSuttog a fenyves, zöld erdõ
593Megjött a Télapó

Szánon jött. A hegyeken
fenyok búcsúztatták.
Zsákját tükrös hegyi tón
vízilányok varrták.

Medvék mézet gyujtöttek
nyár derekán néki.
S egy kosárban áfonyát
küldött az osz néni.

Pirosszemu mókusok
mogyorója csörren.
S megcsendül a kicsi szán
csengoje a csöndben.

Itt van már az udvaron.
Toporog a hóban.
Teli zsákja a tiéd,
dúskálhatsz a jóban.
MikulásGazdag Erzsi
592Hull a hó,
hull a hó,
mennyi apró télapó!
Igaziak, elevenek,
izgõ-mozgó hóemberek.
Nagykabátjuk csupa hó.
Honnan e sok télapó?
Kik ezek,
Mik ezek
az apróka
Télapóka - emberek?
Óvodások mennek
sorba,
záporozó, habos
hóban.
MikulásOsvát Erzsébet: Mennyi apró télapó
591Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll! Van zsákodban minden jó, piros alma mogyoró, jöjj el hozzánk várunk már KEDVES ÖREG TÉLAPÓ! És itt van megérkezett!J Csing-ling-ling szánszencsengő! Hó-hó-hó itt a Miki-Miki-Mikulás!MikulásMinden gyermek várva vár..!
590Égi úton fúj a szél,
hulldogál a hó,
nem bánja azt, útra kél
Mikulás apó.

Vállán meleg köpönyeg,
fújhat már a szél,
nem fagy meg a jó öreg,
míg a földre ér.

Körülötte égi fák,
rajtuk csillagok,
lámpást tart a holdvilág,
fényesen ragyog.

Lent a földön dalba fog
száz és száz harang:
"Jó, hogy itt vagy, Mikulás,
gling, giling-galang!"

Ablakba tett kiscipők
várják jöttödet.
- Hoztál cukrot, mogyorót,
jóságos öreg?

- Hoztam bizony, hoztam én,
hisz itt az idő,
nem marad ma üresen
egyetlen cipő.

Hajnalodik. Csillagok
szaladnak elé,
amint ballag Mikulás
MikulásZelk Zoltán: Mikulás
589Télapó itt van,
Hó a subája,
Jég a cipője,
Leng a szakálla,
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta,
Szán repítette,
Gömbölyű zsákját
Száz fele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
MikulásTélapó itt van
588Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.
Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!
Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:
Alma, szép aranyág.
Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.
MikulásDonászy Magda: Télapóhoz
587Télapó! Télapó!
Hová lettél? Hol a hó?
Tudja a házból az összes gyerek,
hogy ma levelet küldök Neked.
Üzenik ok is
mind a hóra várnak
Szánkózni szeretnének,
meg nagy-nagy hó csatákat!
"Nem kérek én egyebet,
csak amit a gyerekek:
diót, csokit, mogyorót,
Ráadásul minden jót."
S halljátok csak! Mily csuda:
termett ott egy mesefa.
Meseország közepén.
Arról szüreteltem én.
Szedtem róla száz mesét.
Mind a száza csuda szép,
altató és ringató.
Gyerekeknek ez való.
Zsákba raktam mind a jót:
diót, csokit, mogyorót,
babát, mackót, madarat,
tücsköt, szöcskét, bogarat.
Tücsök, szöcske megszökött,
megugrott egy híd fölött.
Elrepült a legyecske...
Itt a mese helyette.
MikulásKapuvári Lídia: Levél a Télapóhoz
586Mikulás, Mikulás,
mindene de csudás:
Legszebb a puttonya, ajándékból
minden jóból
ki nem fogy soha!
Mikulás, Mikulás,
mindene de csudás:
legjobb a jó szíve,
ajándéknál
dúsgazdagabb
jósággal van tele!
MikulásDonkó László: Mikulás de csudás!
585Tipp-topp, tipp-topp,
ki jön a nagy hóban?
Kipp-kopp, kipp-kopp,
ki van az ajtóban?
Itt van már
a nagyszakállú Télapó!
Csupa hó!
Puttonyában dió, mogyoró!
MikulásDonászy Magda
584Itt van már a Télapó,
Tele van a zsákja,
Mosolyog az arca
Örömünket látva.
MikulásDonászy Magda
583A Mikulás gyorsan eljő
feje felett nagy hófelhő.
Rénszarvasok húzzák szánját,
hó csipkézi a bundáját.

Kövér puttony van a vállán,
hópihe ül a szakállán.
Mikor hozzád megérkezik,
cipőd sok-sok jóval telik.

Hull a hó, nézd, odakint,
a Mikulás néked int.
MikulásDevecsery László
582Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.

Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő ,
Húzza-rázza hűsszellő.

Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.
MikulásWeöres Sándor: Suttog a fenyves
581Éj-mélyből fölzengő
– Csing-ling-ling – száncsengő.
Száncsengő – csing-ling-ling –
Tél öblén halkan ring.

Földobban két nagy ló
– Kop-kop-kop – nyolc patkó.
Nyolc patkó – kop-kop-kop –
Csönd-zsákból hangot lop.

Szétmálló hangerdő
– Csing-ling-ling – száncsengő.
Száncsengő - csing-ling-ling –
Tél öblén halkan ring.
MikulásWeöres Sándor: Száncsengő
580Szakad a hó nagy csomókban,
veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet.
Nem is ugrálsz, araszolsz,
hóesésben vacakolsz.
Fölfújtad a tolladat,
ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető!
Fatető!
Deszka madáretető.
MikulásNemes Nagy Ágnes: Hóesésben
579Ül a tél a hegy tetején.
Fehér kucsma van a fején.
A hátán meg fehér suba.
Készülődik a faluba.
MikulásKányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején
578Ablakomban nagy a hó, halihó! –
ott sétálgat egy feketerigó.
Jár a szeme: oda néz, ide néz:
sétálgat, mint egy igazi zenész.

De most nekünk nagy a hó, halihó! –
nem fuvoláz a feketerigó.
Egyet-kettőt csitteget, csetteget,
kifizeti ennyivel a telet.
MikulásKányádi Sándor: Feketerigó
577Betemet a nagy hó
erdőt, mezőt, rétet,
mindent, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.

Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.
MikulásKányádi Sándor: Betemet a nagy hó
576De jó volna ha volna
ha hó hullna halomba
ha már fű sincs levél se
betakarna a tél mindent fehérbe

Kétkarácsony utolján
ünnepnapok kihunytán
fakó végén az évnek
de jólesne kevés derű a szívnek

Hét álló nap havazna?
Ha tenné is mi haszna?
A hó alól csak-újra
az a csúf sár a hó alól kibújna

Kevés derű mi lenne?
Szépségtapasz a sebre
Alatta mint előtte
ami sajgott úgysem engesztelődne

Azért mégis ha így is
ha ez csöppet segít is
de jó volna ha volna
ha a friss hó falut-várost bevonna.
MikulásCsorba Győző: Hó-hívogató
575Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.

Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő ,
Húzza-rázza hűsszellő.

Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.
MikulásWeöres Sándor: Suttog a fenyves
574Hipp-hopp fut a szán,
siklik szaporán.
Dobrokol a havon
szélvész paripán.

Hejhó ügyesen
vágtat tüzesen,
húzza a teli szánt
fénylő hegyeken.

Hipp-hopp fut a szán
villám-paripán,
végtelen utakon
dobban szaporán.
MikulásSzepesi Attila: Télapó éneke
573Hegyen, völgyön
Mély a hó,
Lassan lépked
Télapó.

Ősz szakállán
Dér rezeg,
Messzi földről
Érkezett.

Kampós botja
Imbolyog –
Puttonyában
Mit hozott?

Mindenféle
Földi jót;
Dundi diót,
Mogyorót.

Lassan lépked,
Mély a hó –
Siess jobban
Télapó!
MikulásSarkady Sándor: Télapó
572Hull a hó,
hull a hó,
mennyi apró télapó!
Igaziak, elevenek,
Izgő-mozgó hóemberek.
Nagykabátjuk csupa hó.
Honnan e sok télapó?
Kik ezek,
Mik ezek
az apróka
Télapóka - emberek?
Óvodások mennek
sorba,
záporozó, habos
hóban.
MikulásOsvát Erzsébet: Mennyi apró télapó
571Csomagol
Télapó,
Lejárt az ideje.
Tenger sok
a dolga,
kapkod, fő a feje.
Maradt egy kis
hó még,
jól becsomagolja:
– No, most már
indulok –
Csendesen mormolja.
Messzire
kísérik
a szarkák, verebek.
Cserregik,
csipogják
– Télapó, ég veled!
MikulásOsvát Erzsébet: Búcsúzik Télapó
569Pattanj pajtás, pattanj Palkó,
nézd, már nyílik ám az ajtó,
Kinn pelyhekben hull a hó,
s itt van, itt a télapó.

Meg-megrázza ősz szakállát,
puttony nyomja széles vállát,
Benne dió, mogyoró,
itt van, itt a télapó.

Oly fehér a rét, a róna,
mintha porcukorból volna,
Nagy pelyhekben hull a hó,
csakhogy itt vagy télapó.
MikulásGyerekdal: Pattanj pajtás
568Hull a pelyhes fehér hó,
jöjj el kedves télapó.
Minden gyermek várva vár,
vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó,
piros alma, mogyoró.
Jöjj el hozzánk, várunk rád,
kedves öreg télapó!

Nagyszakállú télapó,
jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót
rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig,
kis cipőcske megtelik.
Megtölti a télapó,
ha üresen látja.
MikulásGyerekdal: Hull a pelyhes
567– Honnan jöttél Télapó?
– Hóországból, hol a hó
hegyvastagnyi takaró,
a tenger meg hat akó.
Jegesmedve barátom
varrta meg a kabátom.
Kibélelte bundával,
hogy az úton ne fázzam.
Szarvasomat befogtam,
szíves szóval biztattam:
"úgy szaporázd a lábad,
szél se érjen utánad."
Meseország (világos)
Hóországgal határos.
S Meseországból az út
egyenesen ide fut.
Szerencsémre nyitva volt,
útközben egy mesebolt.
Jöttek elém tündérek,
megkérdezték mit kérek.
MikulásGazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó?
566Télapóka öreg bácsi,
hóhegyeken éldegél.
Hóból van a palotája,
kilenc tornya égig ér.

Miklós-napkor minden évben
tele tömi puttonyát,
mézes-mázos ajándékkal
szánkázik az úton át.
MikulásDonászy Magda: Télapóka, öreg bácsi
565A Mikulás gyorsan eljő
feje felett nagy hófelhő.
Rénszarvasok húzzák szánját,
hó csipkézi a bundáját.

Kövér puttony van a vállán,
hópihe ül a szakállán.
Mikor hozzád megérkezik,
cipőd sok-sok jóval telik.

Hull a hó, nézd, odakint,
a Mikulás néked int.
MikulásDevecsery László: Jön a Mikulás
564Szent Miklós a hulló hóban
puttonyával körbe jár,
s bekopogtat minden házba,
minden kisgyereket megtalál.
Fehérség a puszta tájon
s minden csupa rónaság,
csak Télapó jön, hosszú,
hosszú szánkaján.
MikulásSzent Miklós a hulló hóban
563Égi úton fú a szél,
hulldogál a hó
nem bánja azt, útra kél
Mikulás apó!
MikulásÉgi úton fú a szél
561Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás!
Mikor jössz, mikor jössz, minden gyerek vár!
Répa, cukor, csokoládé, jaj, de jó!
De a virgács jó gyereknek nem való!
Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás!
Mikor jössz, mikor jössz, minden gyerek vár!
MikulásMikulás, Mikulás, öreg Mikulás!
560Szemben velem üveghegyek,
a tetejük cukorsüveg.
Tejfehér a határ,
Télapó erre jár!

Lába nyomán zúzmara,
havas, jeges az útja.
Kíséri a förgeteg,
meghozza az ünnepet.
MikulásSzemben velem üveghegyek
559Itt van már a Télapó,
Tele van a zsákja,
Mosolyog az arca
Örömünket látva.
Énekeljünk néki, senki
nem vár biztatásra.
Így búcsúzik tőlünk:
A viszont látásra!
MikulásItt van már a Télapó
558Ó, te kedves Mikulás,
úgy szeretünk Téged!
Mindig mikor jön a tél
várva várunk téged.
Télen mindig hideg van,
de én azt nem bánom,
hiszen mindig ekkor van
Mikulás és Karácsony!
MikulásÓ, te kedves Mikulás
557Szent Miklósnak neve napján egymáshoz eljövünk,
Ami jót csak cselekedtünk arany könyvbe bekerül.
Hófehér havon siklik a szán, puttonya is minket vár
Aranydió és foszlós kalács kicsi gyermekekre vár.
Szent Miklósnak neve napján ígérjük jók leszünk,
Vidám szívvel , szeretetben ünnepelj velünk!
MikulásSzent Miklósnak neve napján
556Télapó! Hol a hó, hol a jég?
Zsákodon nem találok hópihét!
- Zsákomon, hó nincsen,
Benne van a kincsem,
Tudod-e? Dió, millió, millió!
MikulásTélapó! Hol a hó, hol
555Eső szitál, hull a hó,
hol késel már télapó?
Látod, itt a sok gyerek
várva, várja jöttödet.

Melegben ülni jó,
átfázhattál Télapó!
Hagyd itt mit rejt a zsák,
és lassacskán menj tovább!
MikulásEső szitál, hull a hó
554Csizma a lábán.
Jaj de mérges ez a Télapó
Szakállán sűrűn hull a hó.
A sok gyerek dehogy bánja ezt
Hócsatázni, víg csatába kezd.
Dideregnek, majd megfagynak,
De az arcuk oly vidám,
Csingi-lingi szól a csengő
sebesen csúszik a szán!
MikulásCsizma a lábán
553Pilinkélnek kósza pelyhek,
betakarnak rétet berket,
mindent beföd puha hó,
készülődhet Télapó.

Csengettyűs szán vígan csusszan,
hat rénszarvas nagyot szusszan,
s fölröppen, mint víg rigó,
útnak indul Télapó.
MikulásPilinkélnek kósza pelyhek