Idézetek |
Csak az idézet sorszámát kell kiválasztanod, amikor kitöltöd a képeslapot! A mellette található idézetet olvasható lesz az elküldött képeslap alatt. |
Ha van egy szép idézeted, amit megosztanál másokkal, küld el info@tarskozvetites.hu címre. |
Kategóriák: Összes Névnap Születésnap Szerelmes Ünnepek Vicces Vegyes Karácsony Szilveszter - Újév Húsvét Ballagás Barátság Anyák napja Nőnap Bocsánat Részvét Apák napja Magyarország Mikulás Nemzeti Advent Valentin nap |
| Sorszám | Idézet | Kategória | Író / Cím |
| 722 | Valentin napra Ha Valentin közeleg, már a tavasz közelebb. A szerelem napja kél, megszelídül most a szél. Valentin, ki itt Bálint, tél zord idején át int. Jégvirágot rajzol ő, s Ámor máris arra jő! Itt a lelkünk tavasza, s a mennyekből jő le ma. Felolvaszt minden jeget, ha átölelsz engemet! Te ezt hamar belátod, hozok neked virágot! Szép pirosat, mint a Nap, legyen tavasz hamarabb! | Valentin nap | Szuhanics Albert |
| 721 | Adjon a jó isten, Boldog ünnepeket! Mindenféle jókkal Lásson el titeket. Az öreg nagyapám Ily köszöntőt hagyott, Örvendjetek vígan, Jézus feltámadott. Öröm ez tinéktek, Énnekem és másnak, De én is örülök A hímes tojásnak. Adjanak hát nékem, Néhány piros tojást, Hogy jó kedvvel menjek Az utamra tovább. | Húsvét | Adjon a jó isten |
| 720 | Válaszvers lányoknak: Köszönöm, hogy köszöntöttél, Rózsavízzel megöntöztél. En is köszöntelek Téged, Tojás lesz a fizetséged. Aki adta, ne feledd, És a tojást el ne ejtsd! | Húsvét | Válaszvers lányoknak |
| 719 | Húsvét másodnapján az jutott eszembe, Locsolóvizet vegyek a kezembe. Megöntözzek vele egy árva ibolyát, És cserébe kapjak érte egy hímes tojást. | Húsvét | Húsvét másodnapján |
| 718 | Húsvét másodnapján régi szokás szerint Fogadják szívesen az öntözőlegényt. Én a legénységhez igen kicsi vagyok, De öntözőlegénynek mégis csak felcsapok. Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok Ha a locsolásért piros tojást kapok. | Húsvét | Húsvét másodnapján régi szokás szerint |
| 717 | Vízbevető hétfő nekünk is úgy tetszik: Látjuk az utcákon, egymást hogy öntözik. Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával: Várunk piros tojást, de azt is párjával. Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni, Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni. | Húsvét | Vízbevető hétfő nekünk is úgy tetszik |
| 716 | Kinyílott az aranyeső Én voltam ma a legelső, aki kora reggel locsolkodni kelt fel Minden szőke, barna lány, Mint a piros tulipán Virulva-viruljon Rózsapermet hulljon. Íme, itt a kölni Szabad-e locsolni? | Húsvét | Kinyílott az aranyeső |
| 715 | E háznak kertjében van egy rózsatő Azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtő Vizet öntök a fejére Szálljon áldás a kezére Az Istentől kérem Piros tojás a bérem | Húsvét | E háznak kertjében van egy rózsatő |
| 714 | Üdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit, Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit. Vagyon itt egy szép virágszál, aki, tudom, öntözést vár, Mert víz nélkül minden plánta, úgy gondolom, elszáradna! De hogy ő soká viruljon, szép orcája is piruljon, Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jó szívvel! | Húsvét | Üdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit, |
| 713 | Békesség, boldogság kísérje léptetek, Gond, bú, bánat kerülje fejetek. Álmaitok, vágyaitok váljanak valóra, Ezt kívánjuk Nektek, az új esztendőre. | Szilveszter - Újév | Békesség, boldogság kísérje léptetek, |
| 712 | Itt van a szép, víg karácsony, Élünk dión, friss kalácson: mennyi fínom csemege! Kicsi szíved remeg-e? Karácsonyfa minden ága csillog-villog: csupa drága, szép mennyei üzenet: Kis Jézuska született. Jó gyermekek mind örülnek, kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhitat minden szívet átitat. Pásztorjátszók be-bejönnek és kántálva ráköszönnek a családra. Fura nép, de énekük csudaszép. Tiszta öröm tüze átég a szemeken, a harangjáték szól, éjféli üzenet: Kis Jézuska született! | Karácsony | Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony |
| 711 | Karácsonykor fényesek a felhők, csillagokból horgol a tél kendőt. Ráteríti hegyek tetejére, fenyőágnak jégrojtos a vége. Karácsonykor mindenki varázsol, meglepetés bújik ki a zsákból. Szekrényeknek titkos rejtekéből, édesapám legmélyebb zsebéből. Karácsonyra kalácsot is sütnek, nincsen ennél izgalmasabb ünnep! Ajándékot én is készítettem, amíg készült majdnem tündér lettem! | Karácsony | Fésűs Éva: Karácsonykor |
| 710 | Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon. Itt is, ott is mindenütt legyen olyan béke, mint amilyen bent lakik az emberek szívébe. | Karácsony | Pálfalvi Nándor: Karácsony |
| 709 | Karácsonyi csengő vagyok, csilingelek az ágon, örüljetek megérkezett Télországból Karácsony. | Karácsony | Karácsonyi mondóka |
| 708 | Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak. Szeretném az Istent Nagyosan dicsérni, De én még kisfiú vagyok, Csak most kezdek élni. Isten-dicséretre Mégiscsak kiállok, De boldogok a pásztorok S a három királyok. Én is mennék, mennék, Énekelni mennék, Nagyok között kis Jézusért Minden szépet tennék. Új csizmám a sárban Százszor bepiszkolnám, Csak az Úrnak szerelmemet Szépen igazolnám. (Így dúdolgattam én Gyermek-hittel, bátran, 1883 Csúf karácsonyában.) | Karácsony | Ady Endre: Kis, karácsonyi ének |
| 707 | Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts, édes Istenem! Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király. Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! | Karácsony | József Attila: Betlehemi királyok |
| 706 | Suttog a fenyves, zöld erdő, Télapó is már eljő. Csendül a fürge száncsengő, Véget ér az esztendő. Tél szele hóval, faggyal jő, Elkel most a nagykendő. Libben a tarka nagykendő, Húzza-rázza hűs szellő. Suttog a fenyves, zöld erdő, Rászitál a hófelhő. Végire jár az esztendő, Cseng a fürge száncsengő. | Karácsony | Weöres Sándor: Suttog a fenyves |
| 705 | Éj-mélyből fölzengő -- Csing-ling-ling -- száncsengő. Száncsengő -- csing-ling-ling -- Tél öblén halkan ring. Földobban két nagy ló -- Kop-kop-kop -- nyolc patkó. Nyolc patkó -- kop-kop-kop -- Csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő -- Csing-ling-ling -- száncsengő. Száncsengő -- csing-ling-ling -- Tél öblén távol ring. | Karácsony | Weöres Sándor: Száncsengő |
| 704 | A szeretet nagy ünnepén, Amikor minden csupa fény, Amikor minden csupa pompa És csillogó a karácsonyfa, Mikor az angyal szárnya lebben És békesség van szívekben, Nagynak, kicsinynek gyönyörül, Amikor gazdag és szegény örül, A szeretet nagy ünnepén, Mikor kiújul a remény, Amikor testvér minden ember És egy a másnak könnyes szemmel Bocsátja meg sok vétkeit, A dús a kolduson segít, Mikor fehéren száll a béke árnya Minden kunyhóra, minden palotára, A szeretet nagy ünnepén, Amikor annyi költemény Hirdeti ékes mondatokban, Hogy végre ismét karácsony van, Mikor övéihez rohan Mindenki meghatottan, boldogan, Mikor mindenki egyetért, Mindenki egyért, egy mindenkiért. | Karácsony | Heltai Jenő: Karácsony |
| 703 | Ádvent. Szelídzengésű üzenet. Eljön! Eljön! Beteg, a gyógyulásod, rab, a szabadulásod, halott, az életed. Szomorú, most jön az öröm! Erőtlen, most jön az erő! Éjbe\' járó, hajnalra váró, fölkel a fény neked. Zendül az ég, zendül a föld, Isten izent: Eljön! Eljön! Ádvent! Ádvent! Ádvent. Dörög rendíthetetlen, kemény királyi üzenetben. Eljön. Eljön. Ha elkerülöd a mosolyban, elédkerül mint könny, sikoltás. Ha a bölcsőben meg nem látod, utadat állja mint koporsó. Eljön az Első és Utolsó. Ha mint templom szelíd harangja nem találhat szíven a hangja, ágyúk ádáz tüzében hallod ítélni rajtad majd e hangot. És rombadőlhet minden oltár, elnémulhat zsolozsma, zsoltár, házad küszöbén fog megállani... A munkazajban, léha dalban, vagy az éj titkos csendjében fogod közelgő lépteit meghallani. Eljön, eljön! Ki nem kerülheted. Ha kikerülöd mint kegyelmet, úgy kell bevárnod mint ítéletet. Hallod? Hallod? Mozdul az ég, mozdul a föld, Isten izent: Eljön. Eljön. Ádvent. Ádvent. | Advent | Túrmezei Erzsébet: Eljön |
| 702 | Sándor Ernő: Adventi hajnal Alföldön, fákon zúzmara, adventi hajnal zápora, ezüst mezők, ezüst világ... Szobánkban csend és béke van, karácsonyt vár a kisfiam. Ezüst mezők, ezüst világ, ti visszatérő szent csodák, ó, szép adventi hajnalok! Lelkemben halkan zengenek rég elfelejtett énekek. Ó, szép adventi hajnalok, Istent dicsérő angyalok, bús tájon, íme, zeng a szó: az éjszakának vége már, megtartó Krisztus erre jár... Bús tájon íme zeng a szó: Istennel élni volna jó az ég alatt, a föld felett, s üdén, miként a kisfiam, Jézusra várni boldogan. Az ég alatt, a föld felett pusztítva jár a gyűlölet... Adventi hajnal zápora e csendes téli reggelen nyugodj meg fájó lelkemen. Adventi hajnal zápora, új boldog élet mámora ó, hullj reám, ó, hullj reám! Hozzátok el a nagy csodát ezüst mezők, ezüst világ! | Advent | Sándor Ernő: Adventi hajnal |
| 701 | Ágh Tihamér: Adventkor Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek, a földön sárguló, elkínzott levelek. Az ég hólyagszemén nem tör át a nap sugárnyalábja felhőtlen megakad. Az ősz lassan lépked, majd télbe borul és ahogy megvirrad, be is alkonyul... Este tompa fények remegnek az utcán, megtörnek a tócsák fodródozó foltján. De a hétköznapok bágyadt szürkesége nem törheti meg azt, ami bennünk béke. Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás: Ránk köszöntött advent, boldog Jézus-várás... | Advent | Ágh Tihamér: Adventkor |
| 700 | Adorjánné Nagy Aranka: Örök adventben Jöttek és tűntek szent karácsonyok, tizennyolcnál is több talán, tizennyolcszor kerestem Őt, de titok maradt nekem és talány. Csak gyertyalángot láttam és fenyőt, azokban véltem vártam Őt, az Ige szólt, és csengett az ének, egy sugarát elfogtam szemének, de villanás volt csak és rejtelem. Kutattam arcát a szent éjeken, éreztem ízét borban és kenyérben, palástja lengett már az égen, de a felhőknél is magasabban; annyi tűnt karácsony után, én mégis - adventben maradtam. Tudom, a hegynek le kell omlani, akkor jön, ha a völgy is egyenes, Uram, évekig készítem utad, amelyen hozzám végre eljöhess. Mint kisded jössz, ki szív-bölcsőt keres? Vagy úgy toppansz be, mint vőlegény? Mécsemet minden nap megtöltöm, Örök adventben várlak én. | Advent | Adorjánné Nagy Aranka: Örök adventben |
| 699 | Mécs László: Adventkor Jézusunk, adj erőt, hogy ékesen járjunk Illendő ruhában, méltóképpen várjunk Add, hogy kerülgessük a bűnt, sötétséget S ama jobb hazában megláthassunk Téged. | Advent | Mécs László: Adventkor |
| 698 | R. Lukátsi Vilma: Végtelen Adventek Majd, ha elmúlik az ünnep, a karácsony, S elalszik a gyertya a zöld fenyőágon... Vajon... kialszik-e a fény a szemedben? Ádventi nép! Vársz-e, élsz-e reményedben? A Messiás eljött, de nem úgy mint várták, Nem fogadták be Őt, tagadták, utálták, Hiszen királyt vártak, hatalmi jelt, pálcát, Megakarták mérni Isten igazságát, És nem értették Isten Golgotáját... És nem értették meg Isten Történelmét. És nem értették meg Irgalmát, kegyelmét. Azt, hogy az öröktől fogva élő Ige Alázatosan jött le szolgálni ide. S végigjárta minden lépését az útnak... A próféciák is mind-mind ide futnak - - De itt van kezdete már a másik útnak. Később megértették, s szerte a világon, Évente új várás indul, új karácsony. Aztán... ahogy elmúlt a várásnak vége, Indulunk ismét a köznapok elébe... A Messiás eljön, de nem úgy, mint várják, De aki megérti Isten Golgotáját, Annak ádventje nem ,,karácsonyi ádvent.'' Mert tudja, visszajő onnan, ahová ment! És amikor zsendül a fügefa virág: A KEGYELEM betelt, s eljő az IGAZSÁG! Ádventi nép! Ma már az örömhír csendül, Emeld fel szemedet: a fügefa zsendül. Vedd füledbe szavát, igéretét zengőn; Várd igaz ádventtel: eljön, eljön, eljön! | Advent | R. Lukátsi Vilma: Végtelen Adventek |
| 697 | Kárász Izabella: Megérkezett Advent után, mikor a Csendnek vége lesz, Az égi fény jelzi: megérkezett, Piros szívek arany húrján majd felkacag A Hozsánna, Dicséret és Hódolat. Az én szívem' is megérinti az öröm, És hirdetem mindenkinek, hogy íme, jön! Advent után, mikor a Csendnek vége lesz, S az égi fény jelzi: megérkezett! Ó, szent, nagy Éj, te békességnek éjjele, A Boldogság és Üdvösség szent fényjele, Mikor viszály, békétlenség kudarcba fúl És hatalmas máglyafényként a hit kigyúl! S a szeretet úr lesz a nagy világ felett, S jóakarat simítja meg a szíveket, Advent után, mikor a Csendnek vége lesz, S az égi fény jelzi: megérkezett! Advent alatt ti földön élő emberek Kongassátok az elhallgatott szíveket, Legyen csengés-bongás a föld terén át, Úgy várjátok az örök Isten szent Fiát! Mert jön, mert jön, mert nemsokára itt leszen, Az ég fénylő csillagképében megjelen, Advent után, mikor a Csendnek vége lesz, S az égi fény jelzi: megérkezett! Karácsony jön, hatalmas és titokzatos, Kigyulladnak szívek, tüzek és csillagok, Megtalálják Jézus Krisztust az emberek S a békesség zászlója leng a föld felett, Béke, öröm, szeretet és jóakarat Játsszák el a karácsonyi himnuszokat, S velük zengi a boldog föld az éneket: Urunk, Szabadítónk, megérkezett! | Advent | Kárász Izabella: Megérkezett |
| 696 | Füle Lajos: Visszajön Hóból az erdő, ködből a felhő, hó esik, tél szele fújja... Valaki eljött, Valaki elment, Valaki visszajön újra! Száll csuda híre szívből a szívbe, kétezer év a tanúja: Valaki eljött, Valaki elment, Valaki visszajön újra! Angyalok ajkán, emberek hangján csendül a csillagos ének, Kétezer éve mennek Elébe boldogan, kik Neki élnek. Ott a helyed e drága menetben, életed KRISZTUSA vár rád. Hagyd el a gondot, légy vele boldog, zengje a szíved a hálát! | Advent | Füle Lajos: Visszajön |
| 695 | Turmezei Erzsébet: Adventi éjszaka Fehér takaró, ezüst fénytartó, valót eltakaró. Mintha nem volna más, csak ez a ragyogás: titokzatos, csodás. Nincsen se hang, se zaj, nincsen se seb, se baj, se sóhajtás, se jaj... Se bün, se szenny, se sár, se szin, se könny, se kár, csak hó és holdsugár. Hiszen igy volna jó. De nem ez a való. Csal a fénytakaró. Alatta szenvedés, szenny, sár, ... elfödni és elrejteni kevés a hó és holdsugár. De Valakire vár a holdfényes határ. S ez az adventi, mély, havas és holdas éj, titkot tud: Jön! ... Ne félj! | Advent | Turmezei Erzsébet: Adventi éjszaka |
| 694 | Isten szava A jó Isten hozzánk sohasem szólt szebben, soha meghatóbban, mint a szeretetben. Szivünk dobogása az Isten beszéde, megérti a földnek minden nemzetsége. Minden falat, amit megfelezel mással: fölér Isten előtt egy-egy imádsággal. S mig födeled védőn hajlik az árvára: ha szalmafödél is az az Isten háza. Mert az Isten hozzánk sohasem szól szebben, mint a könyörülő édes szeretetben. | Advent | Isten szava |
| 693 | Advent Elég volt már a gyötrelem, elég volt már a sötétből. Napfényre vágyunk, már a gond fekete erdejéből. Növeld mibennünk mi isteni, s öld ki ami bennünk állati, hiszen a dühös tusákba már mindenünk belefáradt. Szüless meg bennünk Tisztaság, Szüless meg bennünk Béke, S tedd kezedet a világ lázas ütőerére. Szüless meg bennünk Szeretet, a legszebb lelki virtus: - a szivünk szomorú, beteg - teremts bennünk új életet, Szüless meg bennünk Jézus! | Advent | Advent |
| 692 | Adventi himnusz Jött el Jézus, jöjj sebesen, Téged áhit az én lelkem, Téged vár a földnek ágya, Jött ó napfény, siess már. Jézus te vagy mennynek éke, Jöjj el drága földnek fénye, Fényes lánggal, lobogással, Jöjj sietve példaadással. Nálad nélkül nincs nyugalmunk, Szomorúan vakoskodunk, sóhajtozunk, várva-várunk, Jöjj, ó napfény, világunk. Életünknek te vagy fénye, Mindeneknek nagy reménye, Megpihenni, lelkendezni Veled akar a lelkünk. | Advent | Adventi himnusz |
| 691 | Szabolcska Mihály: Adventi ének Szállj, szállj magasra, szíveink reménye Vezess el minket Jézusunk elébe, Ragyogj elõttünk fénynek oszlopával: Szent bíztatással. Hogy jó az Isten, ráüt a viharra, Vidám szivárványt szõ a borulatra; Igéje napfény, az ragyog felettünk, Mitfélne lelkünk? Óh jó az Isten, a mi sziklavárunk, Nem tart soká már bûnben bujdosásunk. Az ígéretnek földjére érkezünk, Jézus az nekünk. Õ lesz a váltság élet-birodalma; Változz' örömre szívünk aggodalma. Az elhagyottnak lesz már pártfogója, Oltalmazója! S lesz, lesz hitünknek diadalma, teljes, Atyánk az Isten, irgalmas, kegyelmes, A szeretetnek fényes napja jõ fel Idvezítõnkkel! Szállj hát magasra, szíveink reménye, Vezess el minket Jézusunk elébe, Elsirni könnyünk' édes örömünkben, Szeretetünkben! | Advent | Szabolcska Mihály: Adventi ének |
| 690 | Adventkor Valami szépet szeretnék mondani, a szivemet örömmel kitárni, advent titkos, szent ünnepén. Jézusom várlak. Leborulok én, szivem hozom, gyermeki szivemet. Jöttödre készits föl engem, hiszen te vagy az örök szeretet. | Advent | Adventkor |
| 689 | Az vagyok,akitől az igazat kapod,nyersen,tömören,akkor is ha fáj.... Az vagyok,aki dinamizmust,színt visz az életedbe és nehezen felejthető emlékeket őrzöl majd utánam.... Az vagyok,akire nem tudsz haragudni,mert 1 mosolyommal leveszlek a lábadról.... Az vagyok,aki figyel RÁD,akivel bármit megoszthatsz.... Az vagyok,aki önzetlenül,önmagadért fog szeretni,de aki csak akkor fogja mondani Neked,amikor ezt valóban így érzi.... Az vagyok,akit soha nem fogsz megérteni igazán,de pont emiatt fogsz csodálni és szeretni.... Ilyen vagyok,mert tudom, hogy egy nap sem jön vissza az életből, hogy újraélhesd...." | Szerelmes | Az vagyok |
| 688 | Elindultam az úton hogy megkeresselek Kértem a csillagokat, hozzád vezessenek Mert kellesz még hozzá, hogy boldogabb legyek Ha velem vagy én minden gondom elfelejthetem. | Szerelmes | Elindultam az úton hogy megkeresselek |
| 687 | "Hiányod átjár, miként a fagy: dermesztve, sosem eresztve" "Tán meg sem ölelsz, ajkad nem érint soha. Hogy viseljem el?" "Megismernélek! Engedj közel magadhoz és várd a csodát!" | Szerelmes | Hiányod átjár |
| 686 | Lássa, ki szembejön velem: számíthat rám, emberre ember. Mert mindegy, hogy hol vagyok jelen, mindig mindenért felelnem kell. S aki mosolyommal megy tovább, annak meghittebb lesz az út, bőrén az én vonásom üt át s biztosan hazajut. Mert mindegy, hogy hol vagyok jelen: mindenki bennem, s mindenkiben én. Emberségen át vezet a végtelen S mások felé is az út, akárcsak felém. | Szerelmes | Kiss Dénes: Az út |
| 685 | Rózsaszirmok legyenek talpad alatt, Égi fény mossa meg arcodat. Angyalok vezessenek végig utadon, Kerüljön el bánat, fájdalom. | Nőnap | Rózsaszirmok legyenek talpad alatt |
| 684 | Csoda vagy, mit ma sem értek, Nem holtig tanulni azonban vétek. | Nőnap | Csoda vagy! |
| 683 | És nem hasonlítlak az angyalokhoz: asszony vagy, nő vagy, ezért áldalak, mert úgy szorítsz forrón, sírva, magadhoz, hogy embernél több leszek általad. | Nőnap | És nem hasonlítlak az angyalokhoz |
| 682 | Nőnap alkalmával neked virágot hozok, míg versem elmondom, kérlek ne mosolyogj! Oly természetes hogy vagy nekünk, nélküled üres lenne az életünk. | Nőnap | Nőnap alkalmával |
| 681 | Te vagy a szín középen, Az életemben, s bennem, Nélküled szürke lenne minden, Boldog Nőnapot! | Nőnap | Fekete Zsolt |
| 680 | Veled boldog vagyok, Veled szelíd vagyok, Veled erős vagyok, Veled nyugodt vagyok, Veled mindig mosolygok, Veled én, énmagam vagyok, Nincs többé olyan, hogy nélküled, Tervem és jövőm van veled. | Szerelmes | (Balzac) |
| 679 | Ha lelked és szíved valaki megtalálja, Ő lehet a világ legboldogabb barátja. Lám én kerestem és tán rátaláltam, Lehet, megleltem a csodát a világban. Rád leltem e rohanó világban. Mert Te jó vagy, a legjobbak között, Ki mást mond, ahhoz ne legyen közöd! Legyen nagyon szép napod! | Szerelmes | Ha lelked és szíved valaki megtalálja |
| 678 | Veled boldog vagyok, Veled szelíd vagyok, Veled erős vagyok, Veled nyugodt vagyok, Veled mindig mosolygok, Veled én, énmagam vagyok, Nincs többé olyan, hogy nélküled, Tervem és jövőm van veled. | Szerelmes | (Balzac) |
| 677 | Akinek a számára én vagyok, a legféltettebb kincs. Akinek hiányzok, ha nem vagyok épp vele, Akinek a szerelmének nincs semmi feltétele, Aki ha meglát szíve nagyokat dobban, Aki a fülembe súgja: téged szeretlek a legjobban, Aki számára én vagyok a világ, Aki nem hazudik azzal, hogy imád, Akinek a mindene én vagyok, Aki úgy szeret, hogy magam vagyok, Akinek nem kell mellém semmi, Aki az életemet szebbé teszi! Őt keresem. | Szerelmes | Akit keresek |
| 676 | Gondjaid kerüljenek, Asztalaid terüljenek, Tárcáid ne ürüljenek, Fürtjeid ne őszüljenek, Barátaid szeressenek, Jó tündérek kövessenek! B.Ú.É.K! | Szilveszter - Újév | Gondjaid kerüljenek |
| 675 | Egész évre kívánom...! 2010-ben ezer áldás érje, öröm és szerencse örökké kísérje minden barátaimat,ismerőseimet,és kedves szeretteit. Bú és bánat mindenkit elkerüljön, gondolataitok, vágyaitok, álmaitok teljesüljön...! Adjon az új év, amit a régi nem adott: nevető örömet, édes bánatot; adjon az is, aki még nem adott, hidegben meleget, melegben árnyékot; kálváriánkban könnyű keresztet, szőlőtőkénkre nehéz gerezdet, ha száraz a mezsgye adjon az ég, bőséges esőt, de ne legyen jég; fagyosszentek ne hozzanak veszélyt, gazdaszívekben ébresszenek reményt; minden haragos béküljön jóra, kaszálókon viruljon pünkösdirózsa; adjon az isten mindig jó napot, templomainkban áldásos miséket tiszteletre méltó papot...! Ültessetek a kertbe legalább egyet, teremjenek fáink roskadva meggyet; búzatáblákba kevesebb egeret, adjon az isten puha kenyeret; adjon nekünk, ha nem is kérünk, boldog szerelmet, ameddig élünk....! BOLDOG ÚJESZTENDŐT | Szilveszter - Újév | Egész évre kívánom...! |
| 674 | B orongós napok tűnjetek tova, O kkal szomorú ne legyél soha! L épteid kísérje töretlen szerencse, D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre! O szoljanak el az óévnek sötét árnyai, G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai! Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő, J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő! É vek ha múltok, ha elszálltok napok, V idámságot, örömet számolatlan adjatok! E lfusson most az óévnek malac a, T öbbé ne legyen senkinek panasza! K erüljön betegség, bánat messzire, Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe! V ágyaid sorra valóra váljanak, Á lnok szavak többé ne bántsanak! N övekedjen az igaz barátok tábora, O kosan élj, ne legyél ostoba! K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped! | Szilveszter - Újév | B orongós napok tűnjetek tova, |
| 673 | Az ajándék Mikulás ha volnék: minden áldott éjjel, havat szórnék két kezemmel háztetőkön széjjel. Mikulás ha volnék decemberi éjben: Járnék csengettyűkkel fehér holdsütésben. Mikulás ha volnék szívem arany lenne: Aranydiót, aranyalmát raknék tenyeredbe! Aranydióm, aranyalmám szeretetté válna, Melegsége nem férne be pici, kis szobádba! | Mikulás | Galambos Bernadett |
| 672 | Hol ringott bölcsőd: palotában, Vagy kis kunyhóban, sose kérdem, Itt vagy ott, egy az valójában, Ez nem szégyen, az meg nem érdem. Más, amit kérdek tőled, gyermek, Nézz a szemembe s úgy felelj meg: Van-e szívedben szeretet? Köztünk barátság így lehet. Igaz szívvel ha tudsz szeretni, Jöhetsz velem kéz-kézbe térve, Csöpp szeretetért én tengernyi Szeretetet adok cserébe. Nincs gyűlölség, ahol én járok, Be van temetve minden árok, Mely embert s embert valaha Egymástól elválaszt vala. Ahol én járok, gazdag ember Nincs, ámde szegényt sem találtok; Kedve és tudás kit hova rendel, Ott dolgozik, s nem hallasz átkot. Erős a gyengét gyámolítja, Senki a másét nem áhítja: Kinek munkán a tenyere, Mindég puha a kenyere. Ahol én járok, teste, lelke Tiszta öregnek s ifjú népnek; Nagy és kicsiny versenyre kelve Munkára minden jónak s szépnek. Gyűlölség szennyét kisöpörvén, Szeretet itt a legfőbb törvény: Egyetlen lánc, mely megmaradt - - Nyomán egy csöpp vér sem fakadt. Szeretet lánca! Kössed egybe Szívét nagyoknak s gyermekeknek! Gyűlölség! Légy úgy eltemetve, Hírét se halljuk létednek! Ez országnak minden lakója Egymást szeresse, védje, ójja: Naggyá ország csak így lehet - - - Csudát művel a Szeretet | Karácsony | Benedek Elek: Dal a szeretetről |
| 671 | A karácsonyfa Csingilingi, szól a csengő, Jertek, fiúk, lányok! Föl van gyújtva, meg van rakva A karácsonyfátok. Csingilingi, szól a csengő, Arany a csengése, Aranyosabb, szebb ez, mint a Muzsika zengése. Csingilingi, szól a csengő Vajon kik csengetnek? Mennyországból az angyalkák A jó gyerekeknek. Csingilingi, szól a csengő Nyílik már az ajtó, Cseng a szoba, zeng a szoba Vidám gyermek zajtól. Csingilingi, szól a csengő, Jertek, fiúk, lányok, Föl van gyújtva, meg van rakva A karácsonyfátok. | Karácsony | Benedek Elek |
| 670 | Ó, ha cinke volnék, útra kelnék, hömpölygő sugárban énekelnék Minden este morzsára, búzára visszaszállnék anyám ablakára. Ó, ha szellő volnék, mindig fújnék, minden bő kabátba belebújnék nyári éjen, fehér holdsütésben, elcsitulnék, jó anyám ölében. Ó, ha csillag volnék, kerek égen, csorogna a földre, sárga fényem Jaj, de onnan vissza sose járnék anyám nélkül mindig sírdogálnék. | Anyák napja | Weöres Sándor: Buba éneke |
| 669 | A szerelem csak tőmondattal tudja közölni magát. Mikor a szerelem magyarázkodni kezd, cáfol, vagy reábeszél, már nem szerelem, hanem emberi ügylet és szomorú végzet. | Szerelmes | Márai Sándor |
| 668 | Nem hívlak, hogy a házba kövess. Jöjj végtelen magányomba, Szerelmesem! | Szerelmes | Rabindranath Tagore |
| 667 | Nem fontolgat az, ki szívével szeret, mert szíve titkát bátran megmutatni kész. | Szerelmes | William Shakespeare |
| 666 | Ami után kapkodsz, elvész. Amit elengedsz, megfogod. | Szerelmes | Gyurkovics Tibor |
| 665 | Ha bárkit meg akarsz tartani az életben, soha ne tartsd magától értetődőnek, hogy melletted van! | Szerelmes | Richard Bach |
| 664 | Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele! Téli szél a tar gallyakat fújja Mint az Isten égre tartott ujja Mint megcsúfolt, kikacagott álom Állunk egyedül a nagy világon. Elvették s most véle nagyra vannak Törött véres kardját a magyarnak. De még minden nép a sírját ássa Van szava, hogy világgá kiáltsa Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk Csak mi, csak mi ne emeljük fel fejünk. Tiporhatják szûz tiszta igazunk Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk. De hirdessük gúzsba kötött kézzel Sebes ajkkal, lázadó vérrel Idézve menny, pokol hatalmait Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt. Kezünk bár nem pihen a kardvason A szíveinkben nem lesz nyugalom. Jöhetnek jövõ századok s megint Csak felszakadnak régi sebeink. E sebek és e fájdalom örök. Ettõl vonaglik minden magyar rög Ettõl vérez ki majd nyomunkba hág Ettõl nem gyógyulnak az unokák. Tátra erdõk ettõl zúgnak-búgnak Ettõl reszket lelke minden zugnak Puha szívek kõvé ettõl vállnak Kemény kövek élõ szívként fájnak. Amíg élünk ettõl fájunk, égünk Sírban ettõl nem lesz pihenésünk Ettõl szorul a kezünk ökölbe Ettõl sír a gyermek anyaölben. Fenyõmadár behavazott fákon Száraz haraszt téli pusztaságon A folyók, a fák, a füvek szelleme Minden süvít, mi nem nyugszunk bele. Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet Versailles-ig lobogjon az üzenet Hogy megroppant bár karunk ereje Nem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele! | Nemzeti | Nem nyugszunk bele! |
| 663 | Wass Albert: A láthatatlan lobogó Konok hűséggel hordozom az úttalan bozótokon. Seb a vállam és seb a markom, de fogom, viszem és megtartom. S fogcsikorgatva hirdetem: nem ért véget a küzdelem! Mert valami még megmaradt. Görcs zsibbasztja a markomat, de markomban még itt a Szó: a láthatatlan lobogó! Ereklyém. Kincsem. Fegyverem. Magosra tartom s lengetem! És védem, foggal és körömmel! Vad dühvel és őrült örömmel! És mentem, mindeken által, íntépõ, végső akarással! Dúlt otthonom rég összedőlt. Kifordult alólam a föld. Társaimat ár elsodorta. Mögöttem ég a poklok pokla. Elõttem vad sziklák merednek. De nekivágok a meredeknek! Mert élek még! Ha törten is, Ha vérben is, ha görcsben is, még ha utolsó is vagyok, kit az özönvíz meghagyott, de harcom végigharcolom s a lobogót megmarkolom! Megmarkolom és nem hagyom, ha le is szakad a két karom, ha két lábam térdig kopik: de feljutok a csúcsokig! S utolsó jussomat, a Szót, ezt a szent, tépett lobogót kitûzöm fent az ormokon s a csillagoknak meglobogtatom! | Nemzeti | A láthatatlan lobogó |
| 662 | Wass Albert: Üzenet haza Üzenem az otthoni hegyeknek: A csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, Esőnek, hónak, fellegeknek, És nincs ború örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem a földnek: csak teremjen, Ha sáska járja is le a vetést, Ha vakond túrja is a göröngyöt, A világ fölött örök a rend És nem vész magja a nemes gabonának, De híre sem lesz egykor a csalánnak, A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem az erdőnek, ne féljen, Ha csattog is a baltások hada,, Mert erősebb a baltánál a fal És vérző csonkról virradó tavaszon Újra erdő sarjad gyõzedelmesen. És mindig lesznek fák, amikor a rozsda A gyilkos vasat már rég fölfalta, S a sújtó kéz is szent jóvátétel Hasznos anyaggá vált a föld alatt ... A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem a háznak, mely fölnevelt: Ha egyenlõvé teszik is a földel, Nemzedékek örségváltásain Jönnek majd újra boldog építők, És kiássák a fundamentumot, S az erkölcs õsi, hófehér kövére Emelnek falat, tetõt, templomot! Jön ezer Kőműves Kelemen, Ki nem hamuval és emberi vérrel Köti meg a békesség falát, De szentelt vízzel és búzakenyérrel, És épít régi kövekből új hazát! Üzenem a háznak, mely fölnevelt: A fundamentum Istentõl való. És Istentõl való az akarat, Mely újra építi a falakat. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. És üzenem régi barátaimnak, Akik megtagadják ma a nevemet, Hogy fordul egyet újra a kerék És én akkor újra barátjuk leszek. S nem lesz bosszú, gyűlölet, harag, Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk... S leszünk egy cél és egy akarat. És üzenem mindenkinek Testvérnek, rokonnak, idegennek, Gonosznak, jónak, hûségesnek, alávalónak, Annak akit a fájás űz, és annak, Akihez vércseppek tapadnak: Vigyázzatok és imádkozzatok! Valahol fenn a magas ég alatt Mozdulnak már lassan a csillagok... A víz szalad, a kő marad, a kő marad. MARADNAK AZ IGAZAK ÉS A JÓK! A tiszták és a békességesek, Erdõk, hegyek, tavak és emberek! Jól gondolja meg ki mit cselekszik. Likasztják már fenn az égben a rostát, És a csillagok tengelyét olajozzák Szorgalmasan az angyalok. És leszen csillagfordulás megint: És miként hírdeti a Biblia: Megméretnek az emberek... Ki mint vet azonképpen arat. Mert elfut a víz, csak a kő marad, A kő marad! | Nemzeti | Üzenet haza |
| 661 | (Sajó Sándor: Magyar Sors) Magyarnak lenni nagy szent akarat, mely itt reszket a Kárpátok alatt: Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva, Viselni sorsunk, ahogy meg van írva; Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét, Vérünkbe oltva hősök honszerelmét. Féltőn borulni minden magyar rögre S hozzátapadni örökkön örökre. . . | Nemzeti | Magyar Sors |
| 660 | Veres Péter: Én nem mehetek el innen Én nem mehetek el innen soha-sehova, Nekem nincs útlevelem, nincs gazdag rokonom, nincs pénzes barátom, millió sárbaragadt paraszt a szomszédom. Ezeknek sorsa az enyém, s az is marad örökre. Nekem csak térkép a nagyvilág, talán sohase látom Párizst, Rómát, sohase látom Amerikát, sem a déltengeri szigeteket; barnás folt marad számomra a sziklás spanyol föld, és zöld folt marad a szibériai steppe. Azt mondta egyszer valaki, úgy mondják, egy görög bölcs: „adj egy szilárd pontot és kifordítom sarkaiból a világot.” Én megtaláltam azt a pontot, legalább is önmagam számára. Ez a föld, amelyen élünk: a sziksós puszta, a ragadós televény, a szaladó homok és a tízmillió magyar, aki benne él. Hogy szép e a mi hazánk, szebb-e, mint másoké, nem tudom, nem is keresem: hogy fegyverrel hódítottuk, vagy munkával szereztük, beköltöztünk-e, vagy a földből nőttünk: mindegy ma már - egyek vagyunk vele. Napunk közös a többiekkel, de a mi csíráinkat is felébreszti, a felhők elszállnak, de esőjüktől a mi füveink is nőnek: a mások szép és gazdag földjét én hát nem irigylem. Lábammal bokáig járok a magyar sárba, arcomat kicserzi az éles pusztai szél, szemeimet kicsire húzza a kemény sivatagi napfény; gondjaim lehúznak a földre, vágyaim fölemelnek a felhők fölé, nincsen más számomra, mint emésztő töprengés, forró vágyak és kemény akarat: ide kell hoznunk a nagyvilágot, ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, ami nemes és amit érdemes. | Nemzeti | Én nem mehetek el innen |
| 659 | Petőfi Sándor: A magyar nemzet Oh ne mondjátok nekem, hogy Hajnallik hazánk felett ! Látom én: az ő számára sző a sors szemfödelet. S kérni istent nem merem, hogy Nemzetem gyógyítsa fel, Mert e nemzet, elhigyétek, Életet nem érdemel. Figyelemmel átforgattam A történet lapjait, S fontolóra vette lelkem, Amit e hon végbevitt. S mit találtam ott fölírva Századok bötűivel ? Azt találtam, hogy e nemzet Életet nem érdemel. Jóra termett nép honában Egy a szív, az akarat, A közérdek mellett minden Külön érdek elmarad. Itten oltárt minden ember Ön bálványaért emel - És az ilyen önző nemzet Életet nem érdemel. Voltak egyesek közöttünk ! Tiszta, hű, nagy szellemek, Akik mindent, amit tettek, A hazáért tettenek. Hány volt köztök, kiket a hon, Maga a hon veszte el ! És az ily hálátlan nemzet Életet nem érdemel Más hazában híven őrzik Mindazt, ami nemzeti ; Ősi kincsét a magyar nép Megveti, és elveti, A magyar magyarnak lenni Elfeled vagy szégyenel - És az ily elkorcsult nemzet Életet nem érdemel... Oh de mért elősorolnom E szegény hon vétkeit ? Lesz- e sors, oh lesz- e isten, Aki minket megsegít ? A nagy isten szent kegyéből Jő- e megváltási jel ? Lesz- e még e nemzet olyan, Hogy halált nem érdemel ? | Nemzeti | A magyar nemzet |
| 658 | Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből Üzent az Olt, Maros, Szamos, Minden hullámuk vértől zavaros, Halljátok, ott túl a Tiszán, Mit zúg a szél a Hargitán? Mit visszhangoznak a Csíki hegyek, Erdély hegyein sűrű fellegek? Ez itt magyar föld és az is marad, Tiporják bár most idegen hadak, Csaba mondája új erőre kél, Segít a vihar és segít a szél, Segít a tűz, a víz, a csillagok, S mi nem leszünk mások, csak magyarok! Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk! Halott vitézek lelke jár velünk. Előttünk száll az ős Turul-madár, Nem is lesz gát, és nem lesz akadály! Ember lakol, ki ellenünk szegül, A székely állja, rendületlenül! Üzenik a gyergyói havasok: Megvannak még a régi fokosok! Elő velük, jertek, segítsetek! Székely anya küld egy üzenetet: Hollók, keselyűk tépik a szívünket, Rablóhordák szívják a vérünket! Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk! E végső harcban: egyedül leszünk! És a honszerző hősök hantja vár, Ha odavész az ősmagyar határ! És ha rablóknak kedvez a világ, Mutassunk akkor egy új, nagy csodát! Megmozdulnak mind a Csíki hegyek, Székelyföld nem terem több kenyeret, Elhervad minden illatos virág, Mérget terem minden gyümölcsfaág. Vizek háta nem ringat csónakot, Székely anya nem szül több magzatot! Vadon, puszta lesz az egész vidék, S végezetül, ha ez sem lesz elég, A föld megindul, a mennybolt leszakad, De Erdély földje csak magyar marad! | Nemzeti | Üzenet Erdélyből |
| 657 | Tavaszi napsugár disziti a tályat Minden kislány máma öntözésre várhat Én is megkerestem hól laknak a lányok Mindenkinek kellemes ünnepet kivánok Hogy a köszöntésben ne maradjon hiány Hogy beteljen mind az amit szivem kiván Meglocsolom szépen nőljön meg jövőre Viruljon a család legszebb diszére. | Húsvét | Tavaszi napsugár disziti a tályat |
| 656 | Itt a Húsvét, eljött végre A szép lányok örömére Mert a lányok szép virágok Illatos víz illik rájuk Ne fuss hát el, szép virágom, Locsolónak csók jár, három. | Húsvét | Itt a Húsvét, eljött végre |
| 655 | Igaz, hogy én mókás vagyok, A vágyaim mégis nagyok: Meglocsollak s cserébe Tojást tégy e tenyérbe! Csak tojással be nem érem, Az áfával együtt kérem! | Húsvét | Igaz, hogy én mókás vagyok, |
| 654 | Húsvét táján édes szokás A vödörrel locsolkodás Nálam is van szagos kölni Ha rádöntöm, meg fogsz ölni? | Húsvét | Húsvét táján édes szokás |
| 653 | Húsvét napi kertész vagyok, Kislányokat locsolgatok, A kölnitől felfrissülnek, Illatától megszépülnek, Hímes tojást tudom, kapok, Boldog Húsvétot kívánok! | Húsvét | Húsvét napi kertész vagyok |
| 652 | Húsvét másodnapján az jutott eszembe, Locsolóvizet vegyek a kezembe. Megöntözzek vele egy árva ibolyát, És cserébe kapjak érte egy himestojást. | Húsvét | Húsvét másodnapján az jutott eszembe |
| 651 | „Eljött a szép húsvét reggele, Feltámasásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.” | Húsvét | „Eljött a szép húsvét reggele |
| 650 | Ma van húsvét napja, második hajnala, Melyben szoktak járni ifiak tábora. Kelj fel, kislány, kelj fel gombos nyoszolyádból, Vedd ki hímesedet arany kosárkádból! Vedd ki ma szaporán, ne mulass sokáig, Hogy a mi seregünk mehessen tovább is! | Húsvét | Ma van húsvét napja, második hajnala, |
| 649 | Adjon a jó isten boldog ünnepeket! Mindenféle jókkal lásson el titeket! Az öreg nagyapám ily köszöntőt hagyott: Örvendjetek vígan, Jézus feltámadott! Öröm ez tinéktek, énnekem és másnak, De én is örülök a hímes tojásnak. Adjanak hát nékem néhány piros tojást, Hogy jó kedvvel menjek az utamra tovább! | Húsvét | Adjon a jó isten boldog ünnepeket! |
| 648 | Váljanak valóra legszebb álmaid, Hozza az élet mosoly-órák százait, Könnyed csak a boldogságtól legyen, Könnyû harmatként lépj völgyön és hegyen, Ahol Rád szívekbõl a Nap ragyog, Kívánok neked boldog névnapot! | Névnap | Váljanak valóra legszebb álmaid |
| 647 | Milyen csodaszép ez a nap, ugye Te is érzed, mosolygós az egész világ, köszöntenek Téged, ma éjjel majd Rád találnak, csodatévõ álmok, én addig is szeretettel: Boldog névnapot kívánok! | Névnap | Milyen csodaszép ez a nap |
| 646 | Kék a tenger, kék az ég, Kivánom, hogy boldog légy. Ez a nap a TE napod, Boldog Névnapot Kívánok! | Névnap | Kék a tenger, kék az ég |
| 645 | Ha én írhatnám sorsod könyvét, szíved, lelked vágyát, életed örömét, oly széppé írnám, mint egy tündéri álom, a legboldogabb Te lennél ezen a világon! Boldog névnapot kívánok! | Névnap | Ha én írhatnám sorsod könyvét |
| 644 | Névnapodon, nem kívánunk egyebet, csendes lépteidet kísérje szeretet. Szívedben béke, lelkedben nyugalom, légy nagyon boldog ezen a szép napon. Szívünk szeret ezt ne feledd, a legtöbb mit adhatunk; A családi szeretet. | Névnap | Névnapodon, nem kívánunk egyebet |
| 643 | Szeretnék csók lenni édes ajkadon, napsugarad lenni minden hajnalon, beragyogni neked az egész világot, de most csak Boldog Névnpot Kívánok! | Névnap | Szeretnék csók lenni édes ajkadon |
| 642 | Szívembõl kívánok boldog névnapot, kisérjék életed fényesnél fényesebb szerencse csillagok! Szeresd a percet, örûlj a mának, vágyaid idõvel valóra válnak! | Névnap | Szívembõl kívánok boldog névnapot |
| 641 | A nap ma olyan fényesen ragyog, Ma mindenki azt suttogja: Boldog Névnapot! S azok akik igazán szeretnek, Sok ilyen szép napot kívánnak Neked! | Névnap | A nap ma olyan fényesen ragyog |
| 640 | Ma jeles nap köszöntött reánk, Te nevedet örömmel zengi szánk. Veled ünnepel az egész családod, Mosolyogva fogad ma minden barátod. Mivel már régóta vagyunk barátok Én neked e pár sorral: Boldog Névnapot kívánok!" | Névnap | Ma jeles nap köszöntött reánk |
| 639 | A névnapodra Néked, kívánok sok szépet, boldog s vidám legyen Számodra az élet! | Névnap | A névnapodra Néked! |
| 638 | Csillagfényes álmaid váljanak valóra, legyen ünnep lelkednek minden nap és óra! Kerülje a bánat örökre el házad, érjen annyi boldogság mit ember csak kívánhat! Boldog névnapot kívánok! | Névnap | Csillagfényes álmaid váljanak valóra |
| 637 | Légy olyan boldog, mint amilyen szép vagy, legyen életedben száz millió szép nap. Ne tudd meg soha mi az a bánat, kerüljön el téged minden ami fájhat. Kacagj, nevess csillogó szemekkel, ezért imádkozunk összetett kezekkel. Olyan szeretetre méltó szép, kedves, igazságos és szellemes vagy, amilyen ember rajtad kívül nincs még egy! Névnapod alkalmából fogadd szívbõl jövõ jó kívánságaimat és ezeket a kegyes hazugságaimat! | Névnap | Légy olyan boldog |
| 636 | Legyen egészséged, tudjál boldog lenni, és a szívedet soha ne bántsa meg senki! Napod is legyen örömnek napja, kívánjuk, hogy a sors ezeket megadja! | Névnap | Legyen egészséged |
| 635 | Neved napjára kívánok sok szépet, legyen számodra boldogság az élet. Mint gyöngy virág az erdõ közepén, úgy virúljon az életed, névnapod ünnepén! | Névnap | Neved napjára kívánok sok szépet |
| 634 | "Megosztjuk egymással legtitkosabb vágyainkat és legmerészebb álmainkat, osztozunk nevetésben és könnyekben. Névnapodon szeretném megköszönni mindazt, amit barátságunk adott számomra." | Névnap | Megosztjuk egymással |
| 633 | "Ma van a Te névnapod, Ha e pár sort megkapod, Érezd benne, mit kíván, Aki szeret igazán." | Névnap | Ma van a Te névnapod |
| 632 | "Gyönyörű napra ébredtél, még ha kint nem is süt a nap. A boldogság szívárványa kísérje utadat! Boldog Névnapot kívánok Neked! A szeretet vezérelje minden lépésedet." | Névnap | Gyönyörű napra ébredtél |
| 631 | "Névnapod reggelén ezer áldás érjen, Öröm és szerencse örökké kísérjen. Bú és bánat téged elkerüljön, Gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön!" | Névnap | Névnapod reggelén |
| 630 | "Névnapodra mondok száz jó kívánságot, Legyen ez a napod szép, boldog és áldott! Kedves képed hû szívemben ragyog, Névnapodon veled együtt én is boldog vagyok!" | Névnap | Névnapodra mondok |
| 629 | "E szép napon Neked kel fel a nap, Felhõkön át símogatja arcodat. Csak neked nyújtja sugarát, S velem együtt Boldog Névnapot kíván." | Névnap | E szép napon Neked kel fel a nap |
| 628 | "Neved napján mit is mondhatnék? Mindent, mit szeretnél, adjon meg az ég! Légy boldog, míg világ a világ, Fogadd ezt a verset, mert nincs nálam virág." | Névnap | Neved napján mit is mondhatnék? |
| 627 | "Ez a gyönyörû nap, mit rólad neveztek el, Ma még a nap is Te érted kelt fel. Virágok, rózsák övezzék utadat, Boldogságban ünnepeld a névnapodat!" | Névnap | Ez a gyönyörû nap |
| 626 | "Egy angyalt küldök Neked, tegye szebbé az életed! Tegyen pénzt a zsebedbe, vigyen boldogságot a szívedbe! Vegyenek körül barátok, BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNOK!" | Névnap | Egy angyalt küldök Neked |
| 625 | "Neved napjára kívánok sok szépet, legyen számodra boldogság az élet. Mint gyöngy virág az erdő közepén, úgy viruljon az életed, névnapod ünnepén!" | Névnap | Neved napjára kívánok |
| 624 | Ugy áldjon meg isten neved napján, Hogy beérhesd vele minden órán. Legyen élted mint a virágos fa: Remény s öröm virágozzék rajta. | Névnap | Vörösmarty Mihály |
| 623 | Szeretve tísztelt jó mamám Kivánatom neved napján Ez, hozzád és üdvözletem: Hogy tégedet a Jó Isten Számos évekig éltessen, Minden javával szeressen. | Anyák napja | Vörösmarty Mihály |
| 622 | Számomra névnapod ugyanolyan nap, mint az esztendő többi szürke napja; drága lényed teljes sugárzással messziről is beragyogja életem minden pillanatát. | Névnap | Keszei István |
| 621 | Mikulás, Mikulás hol vagy már?! Minden gyermek téged vár. Mindannyian oly jók voltunk, Rosszalkodni sosem szoktunk. Fehér szakáll, piros kabát, Mikor téged szemünk meglát, Elfelejtünk minden gondot, Várjuk már az ajándékot. Hoztál, ugye, kis csomagot?! Benne diót, csokit, cukrot! Mondunk neked verset, szépet, Jövőre is várunk téged. | Mikulás | Kiss Ferenc: Mikuláshoz |
| 620 | Esik a hó, fúj a szél, Jó Mikulás útra kél. Nagy bot van a kezében, Püspöksüveg fejében. Gumicsizma a lábán, Tele puttony a hátán. Puttonyában sok, sok jó, Játék, füge, mogyoró. De csak az kap belőle Kinek nevét előre Aranyos angyalka Ezüstkönyvbe beírta. Istenem, de jó lenne, Ha az enyém benne lenne. Édes őrzőangyalkám Kérlek szépen, gondolj rám. Írd be majd a nevemet, Ígérem, hogy jó leszek. | Mikulás | Fehérvári Gizella: Mikulás vers |
| 619 | Mikulás, Mikulás, Jó báránybőr subás, Báránybőr bekecses, Ha lehet, ma siess! Mikulás, Mikulás, Az idő ma csudás, Ma csudás, remek is, Az utad hova visz? Mikulás, ide jer, Sok gyerek énekel, Sok gyerek dallal vár: „Gyere már, gyere már!” | Mikulás | Donkó László: Mikulás jer ide! |
| 618 | Én még kicsike vagyok, Tudom a nagy titkot: A Mikulás jár, tudom, Ha hallom, hogy „Kipp – kopp” Elárulja csengettyű, Víg ünnepi dallam, Legfőképp sok ajándék Mindahány ablakban. Bevallom én is néki, Már csudára vártam, Örülök, hogy rám talált Ma az óvodában! Örülök, s amit hozott, Megköszönöm szépen, Titkot tartani tudó Ovisok nevében! | Mikulás | Donkó László: Köszönet a Mikulásnak |
| 617 | Piros fövege, csizmája, kabátja, hosszú ősz szakálla, óriási zsákja telis-tele van minden földi jóval csokival, almával, fmom mogyoróval. Minden gyermekhez eljut Télapóka, szánján repíti Ót szarvasok csoportja, faluba, városba, országnak szélére, hófödte csúcsokra, keletre és délre. Ajándékát hozza, teszi minden évben ablakok közé, csizma belsejébe, vagy meleg szobába a kandalló mellé kicsi zokniba bele-belerejté. Téli.éjszakán csilingel a szánja, millió kisgyermek vágyakozva várja, Mikulás, gyere már, szól az édes ének, mindaddig eljön Ó, míg a gyermekek remélnek. | Mikulás | Cseszneki Lilla: Télapóka |
| 616 | Fehér varázs: hóhullás, Havat hoz a Mikulás. Havat hoz, vagy sarat hoz, Fő, hogy ajándékot hoz. A gyerekek körülállják, Szót se szólnak, úgy csodálják. Nem kérdezi, kitalálja, Mi a szívük álma, vágya: Játékautó, kisszekér, egy zsák dió belefér- Jóskának és Katának Ropogós, piros csomag, Mesekönyv, vagy kis maci, Vágyuk szerint húzza ki, S amíg osztja, amíg járja, Hangulat bűvös varázsa Árad szét, s ő megy tovább, Hátán hordja a csodát: Csodálatos puttonyát. Éjjel is megy, meg sem állhat Ha már sötétek a házak, Átlát tetőn, falakon. Puttonyába nyúl, nem időzik, Gyerekek fényes cipőit Ajándékkal tölti meg. Sok ház várja, megy, siet, Nem látni a lábnyomát, Szárnyra kap, És száll tovább S mire virrad reggelig Minden cipő megtelik. Akkor megtér otthonába Fáradtan dől Le az ágyba S nyomban elszenderedik. | Mikulás | Bornemisza Endre: Mikulás |
| 615 | Mikulás bácsi Mennyországban lépked Sok szolgája virgácsot tépked. Angyal – szülők zsákokba raknak Csörgődiót, mogyorót is adnak! Gumilabdát, trombitát és dobot, Lesz nagy öröm, ha babát is hozott! Ha szól a csengő, leindul hamar, Szánkója földre örömmel szalad! Zörren az ablak, kitárul nyomban! Osztogat reggelig, le sem fekszik. Szíve szeretettől melegszik. Jer hozzánk is, nagy örömmel látunk, Jók is vagyunk, ne kerüld el házunk! | Mikulás | Boldog Mária: Mikulás |
| 614 | Országúton nagy a hó, erre járt a Télapó, nagy szakállát megrázta, pihe szállott utána. Sok kisgyerek örömére a Télapó eljött végre, verset is mond, aki bátor, cukrot kap a puttonyából. A hópihék szállanak, fehér vidék álmatag. Rét fölött is hó esett, boldogok az emberek. Nem fagy már le a vetés, hó takarja szerteszét, havas már a falu-város, hóembert gyúr Peti, Ákos. Vidámak a gyerekek, jó, hogy vannak ünnepek, Télapó most megy tovább, hó fedi a lábnyomát. | Mikulás | Bódi Irén: Télapó |
| 613 | Ha én lennék a Télapó, puttonyomban lenne minden jó. Osztogatnám a gyerekeknek, de főleg a szegényeknek. Együtt örülnék velük, együtt játszanék közöttük. Mikor mindenki elszenderedne, a szánom északra röpítene. | Mikulás | Bobány Dániel: Ha én lennék a Télapó |
| 612 | Ó, te kedves Mikulás, úgy szeretünk Téged! Mindig mikor jön a tél várva várunk téged. Télen mindig hideg van, de én azt nem bánom, hiszen mindig ekkor van Mikulás és Karácsony! | Mikulás | Berta Brigitta: Újra találkozni |
| 611 | Hegyen, völgyön hull a hó, Most érkezik Télapó. Zúzmarás a szakálla, Vígan siklik a szánja, Ajándékkal teli szánkó, Talpa alatt ropog a hó, Télapó ezt mind szétosztja, Gyermekeket felvidítja. | Mikulás | Bencz Mihály |
| 610 | Hull a hó, Jaj, de jó! Vendég is jön, várva várt, Igaz útra rátalált. Kristályfogaton szánkázik, Fehér bajsza meg nem ázik. Süveg van a fejében, Úgy röpül át az éjen. Tele van a puttonya, Várja Tolna, Baranya, Sok nagyváros, kicsi falu, Várja Kata, Ferkó, Anyu. Minden család, minden ház, Ablakban cipő, vagy száz… Mikor jön a Mikulás, Nagy csoki lesz, kis virgács… Köd szitál, vagy hull a hó, Holnapután csudajó, Mert itt leszel végre köztünk, Kedves, öreg Télapó! | Mikulás | Bars Sári: Mikulás – hívogató |
| 609 | Hisz az ünnep csak úgy szép, ha képes vagyok szeretni még, mert nincs karácsony, ha magam bezárom, és nem teszem ki eléd. | Karácsony | Eleven Hold |
| 608 | Ha szűk szoba: hadd legyen szűk szoba. A szűk szobában is terem öröm, Gyúl apró gyertya ínség éjjelén, Ó csak ne legyen sorsom bús közöny... | Karácsony | Reményik Sándor |
| 607 | Végig a városon nem csilingel a szán, mint gyerekkoromba. Nem gőzölög a hó fázó lovak hátán. A kocsit gép vonja. Angyalok elszálló csengője se csenget a fehér utcákon. Jézuska pénzért jő, s karácsonyfát rendez gazdagok házában. | Karácsony | Babits Mihály |
| 606 | Kicsiny kunyhóban szeretet, Szeressétek a gyermeket, E szent karácsony ünnepén Önöknek ezt kivánom én. | Karácsony | Karinthy Frigyes |
| 605 | Menj el, karácson, menj innen sietve, Hiszen családok ünnepnapja vagy te, S én magam, egyes-egyedűl vagyok. | Karácsony | Petőfi Sándor |
| 604 | Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék és zöld ceruzával, karácsonyfát rajzoltunk, karácsonyfát, harmincegy ággal. Minden reggel, dobogó szívvel, megjelöltük, mintegy letörtük e jelképes fa egyik ágát. Így közeledtünk az ünnep felé. E módszerrel sikerült a várakozás izgalmát csaknem elviselhetetlenné fokozni. A hónap közepe felé, amint közeledett az ünnep, már állandóan lázas voltam, esténként félrebeszéltem, hideglelős dadogással meséltem dajkámnak vágyaimról. Mit is akartam? Gőzvasutat és jegylyukasztót, igazi színházat, páholyokkal, színésznőkkel, rivaldafénnyel, sőt valószínűleg kritikusokkal és azokkal a szabónőkkel is, akik megjelennek a főpróbákon, és rosszakat mondanak a darabról. Ezenfelül lengyel kabátkát akartam, továbbá Indiát, Amerikát, Ausztráliát és a Marsot. Mindezt persze selyempapírban, angyalhajjal tetézve. Egyáltalán, gyermekkoromban mindig a világegyetemet akartam, az életet, amely egyszerre volt bicikli, kirándulás a Tátrába, anyám zongorázása a sötét társalgóban, bécsi szelet, almás rétes és diadal összes ellenségeim fölött. | Karácsony | Márai Sándor |
| 600 | A Mikulást egy este a sok gyerek megleste. Megleste. És mit látott? Csinálta a virgácsot, s belerakta puttonyba. Jaj, csak tán nem azt hozza! Nagy csizmáját krémezte, azután meg fényezte. Mit tett még a puttonyba, a sok gyerek megtudta, cipõjében mind benne lesz is holnap reggelre. Lesz ott minden földi jó: arany alma, zöld dió, csokiból lesz valahány, a sok gyerek várja már. Azért titkon egy este, a Mikulást megleste... | Mikulás | Donkó László: Leselkedõ |
| 599 | Szent Miklósnak neve napján egymáshoz eljövünk, Ami jót csak cselekedtünk arany könyvbe bekerül. Hófehér havon siklik a szán, puttonya is minket vár Aranydió és foszlós kalács kicsi gyermekekre vár. Szent Miklósnak neve napján ígérjük jók leszünk, Vidám szívvel , szeretetben ünnepelj velünk! | Mikulás | Ünnepelj velünk |
| 598 | Téli este, holdas este, halkan hull a hó. Téli este, holdas este, siklik egy szánkó. Itt egy ablak, ott egy ablak, halkan kinyílik. Kis cipõbe, nagy cipõbe, ajándék hullik. Másnap a sok gyermek arca csupa ragyogó. Vígan mondják: "Itt járt a jó öreg Télapó!" | Mikulás | Téli este, holdas este |
| 596 | Télapóhoz Szívünk rég ide vár, Télapó gyere már! Jöjj el éljen a tél! Toled senki sem fél. Halkan reccsen az ág, Öltöztesd fel a fát, Hulljon rá pihe hó, Szánkón siklani jó! Évi és Peti vár, Télapó, gyere már! Nyíljon már ki a zsák: Alma, szép aranyág. Szívünk rég ide vár, Télapó gyere már! Jöjj el éljen a tél! Toled senki sem fél. | Mikulás | Donászy Magda |
| 595 | Így december elején, Szent Miklós idején apró kis szívek remegve gondolnak a jó öregre, az öreg Télapóra, ki a vágyak tudója. Én is sokat gondolok rá, mert szeretem. Hófehér szakálla, piros csuklyás ruhája álmomban elkísér Szent Miklós idején.. Mindig jó leszek és szót fogadok, az óvodában sok piros pontot kapok. Így ábrándozik a kis gyerek, hogy talán a jószívû Télapó sok szép ajándékkal lepi meg. | Mikulás | Szent Miklós ünnepén |
| 594 | Suttog a fenyves, zöld erdõ, Télapó is már eljõ. Csendül a fürge száncsengõ, Véget ér az esztendõ. Tél szele hóval, faggyal jõ, Elkel most a nagykendõ. Libben a tarka nagykendõ, Húzza-rázza hus szellõ. Suttog a fenyves, zöld erdõ, Rászitál a hófelhõ. Végire jár az esztendõ, Cseng a fürge száncsengõ | Mikulás | Suttog a fenyves, zöld erdõ |
| 593 | Megjött a Télapó Szánon jött. A hegyeken fenyok búcsúztatták. Zsákját tükrös hegyi tón vízilányok varrták. Medvék mézet gyujtöttek nyár derekán néki. S egy kosárban áfonyát küldött az osz néni. Pirosszemu mókusok mogyorója csörren. S megcsendül a kicsi szán csengoje a csöndben. Itt van már az udvaron. Toporog a hóban. Teli zsákja a tiéd, dúskálhatsz a jóban. | Mikulás | Gazdag Erzsi |
| 592 | Hull a hó, hull a hó, mennyi apró télapó! Igaziak, elevenek, izgõ-mozgó hóemberek. Nagykabátjuk csupa hó. Honnan e sok télapó? Kik ezek, Mik ezek az apróka Télapóka - emberek? Óvodások mennek sorba, záporozó, habos hóban. | Mikulás | Osvát Erzsébet: Mennyi apró télapó |
| 591 | Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll! Van zsákodban minden jó, piros alma mogyoró, jöjj el hozzánk várunk már KEDVES ÖREG TÉLAPÓ! És itt van megérkezett!J Csing-ling-ling szánszencsengő! Hó-hó-hó itt a Miki-Miki-Mikulás! | Mikulás | Minden gyermek várva vár..! |
| 590 | Égi úton fúj a szél, hulldogál a hó, nem bánja azt, útra kél Mikulás apó. Vállán meleg köpönyeg, fújhat már a szél, nem fagy meg a jó öreg, míg a földre ér. Körülötte égi fák, rajtuk csillagok, lámpást tart a holdvilág, fényesen ragyog. Lent a földön dalba fog száz és száz harang: "Jó, hogy itt vagy, Mikulás, gling, giling-galang!" Ablakba tett kiscipők várják jöttödet. - Hoztál cukrot, mogyorót, jóságos öreg? - Hoztam bizony, hoztam én, hisz itt az idő, nem marad ma üresen egyetlen cipő. Hajnalodik. Csillagok szaladnak elé, amint ballag Mikulás | Mikulás | Zelk Zoltán: Mikulás |
| 589 | Télapó itt van, Hó a subája, Jég a cipője, Leng a szakálla, Zsák, zsák, teli zsák, Piros alma, aranyág. Két szarvas húzta, Szán repítette, Gömbölyű zsákját Száz fele vitte. Zsák, zsák, teli zsák, Piros alma, aranyág. | Mikulás | Télapó itt van |
| 588 | Szívünk rég ide vár, Télapó gyere már! Jöjj el éljen a tél! Tőled senki sem fél. Halkan reccsen az ág, Öltöztesd fel a fát, Hulljon rá pihe hó, Szánkón siklani jó! Évi és Peti vár, Télapó, gyere már! Nyíljon már ki a zsák: Alma, szép aranyág. Szívünk rég ide vár, Télapó gyere már! Jöjj el éljen a tél! Tőled senki sem fél. | Mikulás | Donászy Magda: Télapóhoz |
| 587 | Télapó! Télapó! Hová lettél? Hol a hó? Tudja a házból az összes gyerek, hogy ma levelet küldök Neked. Üzenik ok is mind a hóra várnak Szánkózni szeretnének, meg nagy-nagy hó csatákat! "Nem kérek én egyebet, csak amit a gyerekek: diót, csokit, mogyorót, Ráadásul minden jót." S halljátok csak! Mily csuda: termett ott egy mesefa. Meseország közepén. Arról szüreteltem én. Szedtem róla száz mesét. Mind a száza csuda szép, altató és ringató. Gyerekeknek ez való. Zsákba raktam mind a jót: diót, csokit, mogyorót, babát, mackót, madarat, tücsköt, szöcskét, bogarat. Tücsök, szöcske megszökött, megugrott egy híd fölött. Elrepült a legyecske... Itt a mese helyette. | Mikulás | Kapuvári Lídia: Levél a Télapóhoz |
| 586 | Mikulás, Mikulás, mindene de csudás: Legszebb a puttonya, ajándékból minden jóból ki nem fogy soha! Mikulás, Mikulás, mindene de csudás: legjobb a jó szíve, ajándéknál dúsgazdagabb jósággal van tele! | Mikulás | Donkó László: Mikulás de csudás! |
| 585 | Tipp-topp, tipp-topp, ki jön a nagy hóban? Kipp-kopp, kipp-kopp, ki van az ajtóban? Itt van már a nagyszakállú Télapó! Csupa hó! Puttonyában dió, mogyoró! | Mikulás | Donászy Magda |
| 584 | Itt van már a Télapó, Tele van a zsákja, Mosolyog az arca Örömünket látva. | Mikulás | Donászy Magda |
| 583 | A Mikulás gyorsan eljő feje felett nagy hófelhő. Rénszarvasok húzzák szánját, hó csipkézi a bundáját. Kövér puttony van a vállán, hópihe ül a szakállán. Mikor hozzád megérkezik, cipőd sok-sok jóval telik. Hull a hó, nézd, odakint, a Mikulás néked int. | Mikulás | Devecsery László |
| 582 | Suttog a fenyves, zöld erdő, Télapó is már eljő. Csendül a fürge száncsengő, Véget ér az esztendő. Tél szele hóval, faggyal jő, Elkel most a nagykendő. Libben a tarka nagykendő , Húzza-rázza hűsszellő. Suttog a fenyves, zöld erdő, Rászitál a hófelhő. Végire jár az esztendő, Cseng a fürge száncsengő. | Mikulás | Weöres Sándor: Suttog a fenyves |
| 581 | Éj-mélyből fölzengő – Csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő – csing-ling-ling – Tél öblén halkan ring. Földobban két nagy ló – Kop-kop-kop – nyolc patkó. Nyolc patkó – kop-kop-kop – Csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő – Csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling – Tél öblén halkan ring. | Mikulás | Weöres Sándor: Száncsengő |
| 580 | Szakad a hó nagy csomókban, veréb mászkál lent a hóban. Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet. Nem is ugrálsz, araszolsz, hóesésben vacakolsz. Fölfújtad a tolladat, ázott pamutgombolyag. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. | Mikulás | Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben |
| 579 | Ül a tél a hegy tetején. Fehér kucsma van a fején. A hátán meg fehér suba. Készülődik a faluba. | Mikulás | Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején |
| 578 | Ablakomban nagy a hó, halihó! – ott sétálgat egy feketerigó. Jár a szeme: oda néz, ide néz: sétálgat, mint egy igazi zenész. De most nekünk nagy a hó, halihó! – nem fuvoláz a feketerigó. Egyet-kettőt csitteget, csetteget, kifizeti ennyivel a telet. | Mikulás | Kányádi Sándor: Feketerigó |
| 577 | Betemet a nagy hó erdőt, mezőt, rétet, mindent, mint a nagyanyó haja, hófehér lett. Minden, mint a nagyapó bajsza, hófehér lett, csak a feketerigó maradt feketének. | Mikulás | Kányádi Sándor: Betemet a nagy hó |
| 576 | De jó volna ha volna ha hó hullna halomba ha már fű sincs levél se betakarna a tél mindent fehérbe Kétkarácsony utolján ünnepnapok kihunytán fakó végén az évnek de jólesne kevés derű a szívnek Hét álló nap havazna? Ha tenné is mi haszna? A hó alól csak-újra az a csúf sár a hó alól kibújna Kevés derű mi lenne? Szépségtapasz a sebre Alatta mint előtte ami sajgott úgysem engesztelődne Azért mégis ha így is ha ez csöppet segít is de jó volna ha volna ha a friss hó falut-várost bevonna. | Mikulás | Csorba Győző: Hó-hívogató |
| 575 | Suttog a fenyves, zöld erdő, Télapó is már eljő. Csendül a fürge száncsengő, Véget ér az esztendő. Tél szele hóval, faggyal jő, Elkel most a nagykendő. Libben a tarka nagykendő , Húzza-rázza hűsszellő. Suttog a fenyves, zöld erdő, Rászitál a hófelhő. Végire jár az esztendő, Cseng a fürge száncsengő. | Mikulás | Weöres Sándor: Suttog a fenyves |
| 574 | Hipp-hopp fut a szán, siklik szaporán. Dobrokol a havon szélvész paripán. Hejhó ügyesen vágtat tüzesen, húzza a teli szánt fénylő hegyeken. Hipp-hopp fut a szán villám-paripán, végtelen utakon dobban szaporán. | Mikulás | Szepesi Attila: Télapó éneke |
| 573 | Hegyen, völgyön Mély a hó, Lassan lépked Télapó. Ősz szakállán Dér rezeg, Messzi földről Érkezett. Kampós botja Imbolyog – Puttonyában Mit hozott? Mindenféle Földi jót; Dundi diót, Mogyorót. Lassan lépked, Mély a hó – Siess jobban Télapó! | Mikulás | Sarkady Sándor: Télapó |
| 572 | Hull a hó, hull a hó, mennyi apró télapó! Igaziak, elevenek, Izgő-mozgó hóemberek. Nagykabátjuk csupa hó. Honnan e sok télapó? Kik ezek, Mik ezek az apróka Télapóka - emberek? Óvodások mennek sorba, záporozó, habos hóban. | Mikulás | Osvát Erzsébet: Mennyi apró télapó |
| 571 | Csomagol Télapó, Lejárt az ideje. Tenger sok a dolga, kapkod, fő a feje. Maradt egy kis hó még, jól becsomagolja: – No, most már indulok – Csendesen mormolja. Messzire kísérik a szarkák, verebek. Cserregik, csipogják – Télapó, ég veled! | Mikulás | Osvát Erzsébet: Búcsúzik Télapó |
| 569 | Pattanj pajtás, pattanj Palkó, nézd, már nyílik ám az ajtó, Kinn pelyhekben hull a hó, s itt van, itt a télapó. Meg-megrázza ősz szakállát, puttony nyomja széles vállát, Benne dió, mogyoró, itt van, itt a télapó. Oly fehér a rét, a róna, mintha porcukorból volna, Nagy pelyhekben hull a hó, csakhogy itt vagy télapó. | Mikulás | Gyerekdal: Pattanj pajtás |
| 568 | Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves télapó. Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll. Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró. Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg télapó! Nagyszakállú télapó, jó gyermek barátja. Cukrot, diót, mogyorót rejteget a zsákja. Amerre jár reggelig, kis cipőcske megtelik. Megtölti a télapó, ha üresen látja. | Mikulás | Gyerekdal: Hull a pelyhes |
| 567 | – Honnan jöttél Télapó? – Hóországból, hol a hó hegyvastagnyi takaró, a tenger meg hat akó. Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom. Kibélelte bundával, hogy az úton ne fázzam. Szarvasomat befogtam, szíves szóval biztattam: "úgy szaporázd a lábad, szél se érjen utánad." Meseország (világos) Hóországgal határos. S Meseországból az út egyenesen ide fut. Szerencsémre nyitva volt, útközben egy mesebolt. Jöttek elém tündérek, megkérdezték mit kérek. | Mikulás | Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó? |
| 566 | Télapóka öreg bácsi, hóhegyeken éldegél. Hóból van a palotája, kilenc tornya égig ér. Miklós-napkor minden évben tele tömi puttonyát, mézes-mázos ajándékkal szánkázik az úton át. | Mikulás | Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi |
| 565 | A Mikulás gyorsan eljő feje felett nagy hófelhő. Rénszarvasok húzzák szánját, hó csipkézi a bundáját. Kövér puttony van a vállán, hópihe ül a szakállán. Mikor hozzád megérkezik, cipőd sok-sok jóval telik. Hull a hó, nézd, odakint, a Mikulás néked int. | Mikulás | Devecsery László: Jön a Mikulás |
| 564 | Szent Miklós a hulló hóban puttonyával körbe jár, s bekopogtat minden házba, minden kisgyereket megtalál. Fehérség a puszta tájon s minden csupa rónaság, csak Télapó jön, hosszú, hosszú szánkaján. | Mikulás | Szent Miklós a hulló hóban |
| 563 | Égi úton fú a szél, hulldogál a hó nem bánja azt, útra kél Mikulás apó! | Mikulás | Égi úton fú a szél |
| 561 | Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás! Mikor jössz, mikor jössz, minden gyerek vár! Répa, cukor, csokoládé, jaj, de jó! De a virgács jó gyereknek nem való! Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás! Mikor jössz, mikor jössz, minden gyerek vár! | Mikulás | Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás! |
| 560 | Szemben velem üveghegyek, a tetejük cukorsüveg. Tejfehér a határ, Télapó erre jár! Lába nyomán zúzmara, havas, jeges az útja. Kíséri a förgeteg, meghozza az ünnepet. | Mikulás | Szemben velem üveghegyek |
| 559 | Itt van már a Télapó, Tele van a zsákja, Mosolyog az arca Örömünket látva. Énekeljünk néki, senki nem vár biztatásra. Így búcsúzik tőlünk: A viszont látásra! | Mikulás | Itt van már a Télapó |
| 558 | Ó, te kedves Mikulás, úgy szeretünk Téged! Mindig mikor jön a tél várva várunk téged. Télen mindig hideg van, de én azt nem bánom, hiszen mindig ekkor van Mikulás és Karácsony! | Mikulás | Ó, te kedves Mikulás |
| 557 | Szent Miklósnak neve napján egymáshoz eljövünk, Ami jót csak cselekedtünk arany könyvbe bekerül. Hófehér havon siklik a szán, puttonya is minket vár Aranydió és foszlós kalács kicsi gyermekekre vár. Szent Miklósnak neve napján ígérjük jók leszünk, Vidám szívvel , szeretetben ünnepelj velünk! | Mikulás | Szent Miklósnak neve napján |
| 556 | Télapó! Hol a hó, hol a jég? Zsákodon nem találok hópihét! - Zsákomon, hó nincsen, Benne van a kincsem, Tudod-e? Dió, millió, millió! | Mikulás | Télapó! Hol a hó, hol |
| 555 | Eső szitál, hull a hó, hol késel már télapó? Látod, itt a sok gyerek várva, várja jöttödet. Melegben ülni jó, átfázhattál Télapó! Hagyd itt mit rejt a zsák, és lassacskán menj tovább! | Mikulás | Eső szitál, hull a hó |
| 554 | Csizma a lábán. Jaj de mérges ez a Télapó Szakállán sűrűn hull a hó. A sok gyerek dehogy bánja ezt Hócsatázni, víg csatába kezd. Dideregnek, majd megfagynak, De az arcuk oly vidám, Csingi-lingi szól a csengő sebesen csúszik a szán! | Mikulás | Csizma a lábán |
| 553 | Pilinkélnek kósza pelyhek, betakarnak rétet berket, mindent beföd puha hó, készülődhet Télapó. Csengettyűs szán vígan csusszan, hat rénszarvas nagyot szusszan, s fölröppen, mint víg rigó, útnak indul Télapó. | Mikulás | Pilinkélnek kósza pelyhek |
| 552 | Karácsonykor az angyalok a földre szállnak, térjenek be házadba és maradjanak Nálad! Boldog Karácsonyt! | Karácsony | Karácsonykor az angyalok..... |
| 551 | Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. | Karácsony | Ady Endre |
| 550 | És én fenyőtől fenyőhöz megyek És minden fenyőt megsimogatok. És megkérdezem: virrasztotok még? És megkérdezem: hogy aludtatok? És aztán feltűzöm a szívemet A legmagasabb fenyő tetejére, - S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk... Néked ajánlom égő szívemet... | Karácsony | Reményik Sándor |
| 549 | Angyal, vidd meg a hírt az égböl, Mindig új élet lesz a vérböl. Találkoztak ök már néhányszor - a gyermek, a szamár, a pásztor - Az alomban, a jászol mellett, Ha az Élet elevent ellett, A csodát most ök is vigyázzák, Leheletükkel állnak strázsát, Mert Csillag ég, hasad a hajnal, Mondd meg nekik - mennyböl az angyal. | Karácsony | Márai Sándor |
| 548 | Áldott estén, Karácsony éjen Angyalok szállnak fenn az égen, Mindenkihez be-benéznek, Mindenhová odaérnek, Áldást hoznak minden házra, Csillagot a fenyőfára. | Karácsony | Cyrax |
| 547 | Itt volt egy angyalka, s azt súgta nekem: Gondolj ma azokra, kik kedvesek neked! Eszembe jutottál Te és családod, s ezúton kívánok Békés Boldog Karácsonyt! | Karácsony | |
| 546 | Kívánd,hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál, ugyanúgy igaz legyen holnap, s holnapután. Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet. Én pedig Békés Karácsonyt kívánok neked! | Karácsony | Piramis - Ajándék |
| 545 | Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek! | Karácsony | Wass Albert |
| 544 | Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz. | Szerelmes | Márai Sándor |
| 543 | Ha az ember szeret valakit, mindig megdobog később a szíve, mikor hall róla, vagy látja. | Szerelmes | Márai Sándor |
| 542 | Mindenható Istenem! Köszönöm, hogy olyan édesanyát adtál nekem, aki megtanított engem legelőször is imádkozni. Áldd meg őt, és áldj meg minden édesanyát, akik az anyai méltóságban részesültek, és vállalták mindazokat a fáradalmakat, amelyeket értünk tűrni és szenvedni kellett. Óvd meg őket, ahogyan ők óvtak bennünket minden veszélytől. Lemondva minden kényelemről. Add, ó Istenünk, hogy minden édesanya a Te Szíved szerint nevelje gyermekeit! És áldd meg kérünk, a nagymamákat is, akik nekünk szüleinket felnevelték. Végül, boldogságos Szűzanyánk, Hozzád fordulunk. Fogadj minden édesanyát anyai palástod alá, segítsd őket, hogy olyan szeretettel gondozzák gyermekeiket, amint Te gondoztad egyszülött Szent Fiadat. Növeld az édesanyánkban is, bennünk is a hitet, a reményt és a szeretetet, segíts, hogy soha el ne veszítsük ezt. Taníts meg arra, hogy istenben bízva boldogok legyünk minden veszélyben, s hogy egykor a fényes égi hazában Veled együtt dicsőíthessük a teljes Szentháromságot. Ámen | Anyák napja | Anyák napi ima |
| 541 | Velem voltál örömben. Velem voltál bajban. Velem voltál, ha sírtam, velem ha kacagtam. Meséltél és meséltél igazakat, szépet. Kívántam, hogy a meséd sose érjen véget. Mit adtam én cserébe? Te azt sosem kérdted. De talán a két szemem elárulta neked. | Anyák napja | Osváth Erzsébet: Meséltél, meséltél |
| 540 | Kik élő hittel, Istenszeretettel vállalják és nevelik minden gyermeküket. Legyen áldott éltük, Terhet hordó énjük. Őket ünnepeljük, Kitől kaptuk létünk. | Anyák napja | Fehér László: Isten áldja az Édesanyákat! |
| 539 | Jót kívánunk ma neked, E napon, szép napon, Legyen áldott életed Gazdagon! A jó Isten napsugara Árasszon fényt az utadra! Énekünkkel köszöntünk Boldogan. | Anyák napja | Gyermekdal |
| 538 | Anyám kezét még most is érzem hányszor simogatott bár nem is kértem sohasem tudtam elmondani szeretetem még nem késő most még megtehetem | Anyák napja | Anyám keze |
| 537 | Valahová eltűntek az évek elhervadtak mint a rózsák színes szirmai csendes sétáim során lefoszlanak rólam gyermekkorom tündöklő álmai valami mégis örökre megmarad nekem talán az angyalok üzenete... Édesanyám szeretete | Anyák napja | Anya köszöntő |
| 536 | "Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét." | Húsvét | Juhász Gyula |
| 535 | Jó érezni azt, hogy szeretlek, nagyon és egyre jobban. Ott bujkálni a két szemedben, rejtőzködni a mosolyodban. Érezni, hogy szemeid már szememben élnek és néznek. S érezni azt, ha szép, veled szép, s csak veled teljes az élet, Mert hisz csak egymást szeretve lehetünk boldogok. | Szerelmes | Illyés Gyula |
| 534 | Köszönöm, hogy szeretsz, féltesz, vigyázol rám, hogy betakarsz, ha fázom, átölelsz, ha félek, és hogy neked reggel is szép vagyok. Köszönöm, hogy a szemembe nézel és tudod, hogy mit gondolok. Köszönök mindent, amit adtál és mindent, aminek te örültél. Köszönöm, hogy vagy nekem és hogy szerethetlek! | Szerelmes | Köszönöm, hogy szeretsz! |
| 533 | Szeretném, ha szeretnél, ha néha megölelnél, s ha fognád a két kezem, boldog lenne életem. | Szerelmes | Szeretném, ha szeretnél! |
| 532 | Van egy gyöngyszem a kék tenger alján. Kagylóba zárva, mélység morajában. Lemegy a gyöngyhalász, felhozza a fényre. Az kinyílik és tündöklik. Legyek én a halász, és te a gyöngyöm. Most és ma, holnap és holnapután. Legyünk egymásnak kincsek, és így bukjunk le a tenger alá. Most és ma, holnap és holnapután. Mi ketten, te és én, így hozzunk fel megannyi újabb kincset, mitől az életünk szép lesz! | Szerelmes | Van egy gyöngyszem! |
| 531 | "Kicsim, ne haragudj, hogy nem szeretlek most még jobban, de nem lehet már ennél jobban szeretni valakit." | Szerelmes | Kicsim, ne haragudj... |
| 530 | "Megtanítottál szeretni, Látni, érezni. És én most már csak Téged látlak, Téged érezlek és csak Téged szeretlek. És nem tudom meddig, és nem is akarom tudni, Amíg szeretsz, szeretlek!" | Szerelmes | Megtanítottál szeretni |
| 529 | Kívánok Nektek 12 hónap egészséget, 52 hét szerencsét, 365 nap nyugalmat, 8760 óra szerelmet, 525600 boldog percet! B.Ú.É.K.! | Szilveszter - Újév | Kívánok Nektek 12 hónap egészséget |
| 528 | Szilveszter alkalmából nem kívánok egyebet, csendes lépteid kísérje szeretet. Szívedbe béke, lelkedbe nyugalom, légy boldog a következő 365 napon! BUÉK! | Szilveszter - Újév | Szilveszter alkalmából |
| 526 | Mielőtt lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldtem Hozzád az én angyalom. Egy pillanatra kérlek figyelj reá, mert a nevemben BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN. | Szilveszter - Újév | Mielőtt lefekszel |
| 525 | Békesség, boldogság áldása reátok, hogy az óévet jól zárjátok. De emeljétek poharatokat és kiáltsátok: BÚÉK, hogy szebb és jobb legyen az új év! | Szilveszter - Újév | Békesség |
| 524 | Örömöd sok legyen, bánatod semmi, segítsen az Isten bodognak lenni. Legyél mindig vidám, örülj minden szépnek,- én így kívánok Neked Boldog Új Évet! | Szilveszter - Újév | Örömöd sok legyen |
| 522 | Gondolj az elmúlt,12 hónapra, Minden gondod múljon el holnapra, Nemsokára vége lesz az utolsó éjjnek, Kívánok Neked:Boldog Új Évet! | Szilveszter - Újév | Gondolj az elmúlt,12 hónapra |
| 521 | Szilveszternek éjszakáján Azt kívánom néked Kísérje életed Öröm, szeretet és béke. | Szilveszter - Újév | Szilveszternek éjszakáján |
| 520 | Itt az Újév, új jót hozzon, Régi jónktól meg ne fosszon. Hogyha új jót nem is hozhat, Vigye el a régi rosszat! | Szilveszter - Újév | Itt az Újév |
| 518 | Eldöcögött már az ó-év szekere, Ez a szekér sok-sok gonddal volt tele. Pusztuljon hát nyikorogva-zörögve, Búját-baját felejtsük el örökre. Asztalunkon mindig legyen friss kenyér, Jó anyámnak mosoly legyen két szemén. S a Jó Isten, kit félünk és imádunk, Áldja meg két szent kezével családunk. | Szilveszter - Újév | Eldöcögött |
| 517 | „Hogy boldog lehess, 3 kincset keress: Higgy, remélj, szeress. Hozzon az új év örömből végtelent, szeretetből önzetlent, sikereket mit csak lehet!” | Szilveszter - Újév | Boldog lehess |
| 516 | Otthon ma csilingel a csengő, Otthon ma rózsás gyerekarcok Izgalmas csendben várnak valakit. Ajkuk mosolya édesen nevet, Szemükben az ég színe derengő, Otthon ma csilingel a csengő, Otthon ma széttárul az ajtó, Otthon ma tündöklik a gyertya S fényárban úsznak mind a bútorok, S én itten messze, szent karácsony este Ezer emléket csendben átölelve Halkan dalolok. | Karácsony | Sándor Dénes |
| 515 | A szeretetnél nincs nagyobb erő, Ez minden évben egyszer érthető. Ha ez az igazság, Legyen hát világosság! Mért nem, ó, miért nem - én csak azt nem értem, - Mért nincs minden áldott nap karácsony? | Karácsony | Bródy János |
| 514 | Nézem, ahogy az est leszáll az ablakom előtt, Ezüstbe és fehérbe öltözik a Föld. Álmaink és bűneink, jó és rossz tetteink Ma hó takarja. A világ bármely részén élsz, és bárki vagy, Szeretném, hogy légy ma este egy kicsit boldogabb. Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet, Ahogyan én neked. Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál Ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután, Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet, Békés karácsonyt mindenkinek! | Karácsony | Piramis |
| 511 | Különös szilveszter, köszön egy hóember, Utánunk néz, míg száll velünk a bűvös szék, Különös szilveszter, táncol a hóember, Akár egy filmben, felvillan sok furcsa kép. | Szilveszter - Újév | Miklós Tibor |
| 510 | Január egy, Április négy, Húsvét és május egy, készen van ez a félév. Augusztus húsz, November hét, Karácsony és Szilveszter éj Eltelt az év Megint egy kész. | Szilveszter - Újév | Vető János |
| 509 | Tiktakolva jár az óra - pergeti a perceket, mutatója nesztelenül éjfél felé lépeget. Útra készen áll az óév: vállra vette batyuját, szolgálatát hamarosan új esztendő veszi át. | Szilveszter - Újév | Szalai Borbála |
| 508 | Adjék Isten minden jót, öt-hat tyúkot, jó tojót! Hízott disznót, sok hurkát, tele pincét, kamarát, sonkát, kolbászt, szalonnát, gond ne bántsa a gazdát! Adjék Isten szép vetést, rengő-ringó jó termést, békesség és szeretet töltse meg a szívetek ebben az új évben! | Szilveszter - Újév | Népköltés |
| 507 | Utolsó napján ennek az évnek szerencsemalackák ismét útra kélnek. Azt kívánom neked, hogyha arra járnak, nézzenek be hozzád, s maradjanak nálad. | Szilveszter - Újév | Utolsó napján |
| 505 | Új esztendőben ezer áldás érjen, öröm és szerencse örökké kísérjen. Bú és bánat Téged elkerüljön, gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön! | Szilveszter - Újév | Új esztendőben ezer áldás érjen |
| 504 | Napfény felnyitja szemednek világát, gondolj majd arra, ma este mi vár rád? Bor, pezsgő, s megannyi jó falat, azt kívánom érezd ma jól magad! B.Ú.É.K! | Szilveszter - Újév | Napfény felnyitja szemednek világát |
| 503 | Virradjon Rád szép nap, köszöntsön Rád jó év, kedves hajlékodba költözzön a jólét. Lelkedben boldogság, szívedben béke, Ezt kívánom az új évre! | Szilveszter - Újév | Virradjon Rád szép nap |
| 502 | Békesség, boldogság áldása reátok, hogy az óévet jól zárjátok. De emeljétek poharatokat és kiáltsátok: BÚÉK, hogy szebb és jobb legyen az új év! | Szilveszter - Újév | Békesség, boldogság áldása reátok |
| 500 | Múlik a nap, s múlik az év,- ami rossz volt, elmúlt már rég. Holnap egy új évre ébredsz, s ehhez kívánok Neked nagyon sok szépet! BÚÉK! | Szilveszter - Újév | Múlik a nap |
| 499 | Hozzon az új év örömből végtelent, szeretetből önzetlent, sikereket mit csak lehet! | Szilveszter - Újév | Hozzon az új év örömből végtelent |
| 497 | "Új év, új élet. Új érv, új mérleg. Lerázni a régi gondot, Amit az ember elrontott." | Szilveszter - Újév | Göröcs András Újév |
| 496 | Konfettik hullanak, mulat a Föld népe Jókedvűen akarják zárni az Ó évet. Trombiták hangja hasítja a csendet Így köszöntik éjjel az újszülött évet. | Szilveszter - Újév | Lázárné Gyulasi Ibolya Ünnepi köszöntők |
| 495 | Szilveszternek éjszakáján Sok a részeg hajnal táján Elfelednek bút, örömet, bánatot, Mert kergetik az újévi malacot. El is kaptak végre egyet, S boldog új évet kívánnak néked! | Szilveszter - Újév | Lázárné Gyulasi Ibolya Ünnepi köszöntők |
| 494 | Itt az Újév, új jót hozzon, Régi jónktól meg ne fosszon. Hogyha új jót nem is hozhat, Vigye el a régi rosszat! | Szilveszter - Újév | Háromszéki rigmus |
| 493 | Adjon Isten minden jót, Vegye el mind a nem jót! Mitől félünk mentsen meg, Amit várunk legyen meg Ez ÚJ ESZTENDŐBEN! | Szilveszter - Újév | Adjon Isten minden jót |
| 490 | Újra eljött hozzánk Szent karácsony napja, Örüljön mindenki, Ki e földet lakja. Megszületett Krisztus, Kárhozattól megment, Öröm van a mennyben, Ujjongás van itt lent. Ez karácsony napján Örömünk forrása, Hogy van a világnak Dicső Messiása. | Karácsony | Népdal |
| 489 | Otthon ma széttárul az ajtó S a ,,Stille Nacht''-ot zongorázzák, Az öregek befelé mosolyognak, A sok gyerek kacagva szalad, S érzi mindenki a szívek lángját. S a ,,Stille Nacht''-ot zongorázzák... Otton most felragyog a gyertyaláng, Szobánk lámpái ragyogón kigyúlnak, A karácsonyfa tündöklôn zenél, A villanyfény széthinti sugarát, S édes illattal telik be szobánk. Otthon most muzsikál a gyertyaláng... | Karácsony | Sándor Dénes |
| 488 | Álom, álom... Betlehemben Kicsike Jézus megszületett. Szép Szűz Mária, egek ékessége, Mi bűnös lelkünk egy édessége Csókkal hajol a jászolka tövébe, Kicsi Jézuskára rájanevet. Édes kicsi Jézus, mindenlátó Jézus, Ügyefogyott népre, ránk mosolyog Csilló levegô-égben, boldog fényességben Nekünk dalolnak angyali karok. | Karácsony | Sík Sándor |
| 487 | Ó, ti fázó gyermek lelkek, csodát váró kisgyermekek; Gyertyácskákat gyújtogattok, karácsonyfát díszítgettek. Csodát váró kisgyermekek, magatokat áltatjátok; csodákat ti teremtetek gyújtogatva gyertyalángot. | Karácsony | Tarné Lévay Pálma |
| 486 | Olyan jó néha angyalt lesni s angyalt lesve a csillagok közt Isten szekerét megkeresni. Ünneplőben elébe menni, mesék tavában megfürödni s mesék tavában mélyen, mélyen ezt a világot elfeledni. | Karácsony | Wass Albert Karácsonyi versek II. |
| 485 | Ismét jön karácsony, - nap mint nap közeleg, - belopja melegét, - tárd ki a szívedet: Gondold el mit tehetsz, hogy mást is hevítsen a JÓ, mivel Téged megáldott az Isten... | Karácsony | Kővér János Karácsonyi óhaj |
| 484 | Mikor kigyúlnak a fények, pajkos tündérek zenélnek. Huncut mosollyal egy Rád kacsint, kicsi kendőből csillámot hint. Így adja át üzenetem: Kellemes Ünnepeket! | Karácsony | |
| 483 | Csendes éj, szent nyugalom Hallgat a völgy s halom Szűzanya hallod de csendes a táj Isteni gyermeked álmira vár Látván, hogy altatod őt Látván, hogy altatod őt. Párnája sincs, bölcsője sem Mégis oly édesen Nyugszik a kegyes és égi szülött Emberek a szabad óra ütött Itt van a várt Messiás Itt van a várt Messiás. | Karácsony | Népdal (Dunaremete) Csendes éj |
| 482 | Karácsony Téli szünet van most s karácsony lesz mindjárt! Üldögélek egymagamban s nézem a fenyőfát. Díszek, szaloncukrok,ékes csecse-becsék csüngnek az ágain s lobog a gyertyfény! Karácsony s ajándék mind szép és jó lenne, hogyha a világon mindig béke lenne! Ne csak karácsonykor szeressen a szívünk, hanem egész évben barátokként éljünk! Szünjön meg ami rossz, legyen öröm, móka! Barátokként éljünk és ne háborúzva! Segítsünk egymáson, önként, szeretettel, és ne nézzük azt, hogy mit nyerhetünk ezzel! Ha segítünk máson szeretet vesz körbe, S segítséget adva boldogabb jövőnk lesz! Ennél nagyobb öröm nincsen e világon, Mint, hogy boldogságunk másra is átszálljon! | Karácsony | Kovács Erzsébet Karácsony |
| 481 | Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége a Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt! | Karácsony | Szentírás (Ézs. 9,5) |
| 480 | Karácsonyi fények Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények, a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek. Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol, s a gyertyafényénél még a csillag is táncol. Mikor a fenyö illata megérinti szívünk, ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk. Nem szeretnénk mást, csak boldogok lenni, és másokért a szokottnál is többet tenni. A rohanó világban megkoptak a fények, halványak a hitek, és halványak a remények. Nem szeretnénk mást, csak hinni a szóban, őszintén szeretni, és bízni a jóban. Őrizzük meg a karácsonyunk fényét, S őrizzük a szeretetben való hitünk reményét. Hisz ma este mink is gyermekek vagyunk, s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk. | Karácsony | |
| 479 | Ezüst esőben száll le a karácsony, A kályha zúg, a hóesés sűrű; A lámpafény aranylik a kalácson, A kocka pörg, gőzöl a tejsűrű. Kik messze voltak, most mind Összejönnek A percet édes szóval ütni el, Amíg a tél a megfagyott mezőket Karcolja éles, kék jégkörmivel. Fenyőszagú a lég és a sarokba Ezüst tükörből bókol a rakott fa, A jó barát boros korsóihoz von, És zsong az ének áhítatba zöngve… Csak a havas pusztán a néma csöndbe Sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony. | Karácsony | Kosztolányi Dezső Karácsony |
| 478 | A puha hóban, csillagokban, Az ünnepi foszlós kalácson, Láthatatlanul ott a jel, Hogy itt van újra a KARÁCSONY. Mint szomjazónak a pohár víz, Úgy kell mindig e kis melegség, Hisz arra született az ember, Hogy szeressen és szeressék. S hogy ne a hóban, csillagokban, Ne ünnepi foszlós kalácson, Ne díszített fákon, hanem A szívekben legyen KARÁCSONY | Karácsony | Szilágyi Domokos Karácsony |
| 477 | Hó nem szitál. Az ég derűs. Csupán az este hűs. A szív örül: Jézusra vár. A lélek: fénysugár. Havatlan pusztán mély a csend egy csillag megjelent. Az arcokra kíváncsiság mély áhitata szállt. Idézve látom múltamat... a gyémántos havat. S míg lelkem Jézust keresi: szívem békével van teli. | Karácsony | Bernáth William Karácsony |
| 476 | Csendes éj, szentséges éj Csendes éj, drága szent éj, Mindenek álma mély. Nincs fönn más, csak a drága szent pár, várja, gyermeke alszik-e már, küldj le rá álmot, nagy ég, küldj le rá álmot, nagy ég! Csendes éj, drága szent éj, örvendj szív, bízva élj! Isten gyermeke áldva néz rád, hív az óra, mely víg reményt ád, Jézus a földre leszállt, Jézus a földre leszállt! Csendes éj, drága szent éj, pásztornép gyorsan kélj, halld az angyali alleluját, száll itt zengve, s a távolon át: Üdvhozó Jézusunk él, Üdvhozó Jézusunk él! | Karácsony | J. Mohr |
| 475 | "Csillag ragyogott az égen, nem is ma hanem még régen. Azóta is ünnepeljük a kis jézust nem feleltjük. Gyüljön össze házadnépe, köszöntsön rátok a szeretet és a béke! Boldog Karácsonyt!" | Karácsony | |
| 474 | Karácsonynak Szent estéjén Fenyő alatt állok békén. Ahogy áttör a tűleveleken a fény Úgy gyúl ki szívemben az érzés: A kis Jézus szeretetet hoz és békét. Boldog Karácsonyt! | Karácsony | |
| 473 | „Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra.” | Karácsony | Ady Endre |
| 472 | Ó, emberek, gondoljatok ma rá, A betlehemi kisded jászolára, Amely fölött nagyobb fény tündökölt, Mint minden várak s kastélyok fölött. Ó, emberek, gondoljatok ma rá, Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz, A kerek föld mindegyik gyermekéhez Egy üzenettel jött: Szeressetek! Ó, emberek, gondoljatok ma rá! | Karácsony | Juhász Gyula Betlehemes ének |
| 471 | Havat terel a szél az erdőn, mint pehely-nyájat pásztora. S néhány fenyő már érzi sejtőn, miként lesz áldott-fényű fa, és hallgatózik. Szűz utakra feszül sok ága, tűzhegye – szelet fog – készül, nő magasba, az egyetlen szent éj fele. | Karácsony | Rainer Maria Rilke Ádvent |
| 470 | „Karácsonyi ajándék ötleteim: Az ellenségednek megbocsátás, az ellenfelednek türelem, a barátodnak szeretet, a partnerednek szívességség; mindenkinek jóindulat, minden gyermeknek egy jó példa, és végül magadnak tisztelet.” | Karácsony | Oren Arnold |
| 469 | Havas alján, erdő mélyén, Házikó áll, kicsiny, szerény. Ablak alatt, ház tövében, Angyalka jár téli éjen. Leskelődik az ablaknál, Társát hívja, csodát látván. Szíve boldog, örömtől repes, Ifjú párt lát, szeretettől teljest. Kis kuckóban fény és pompa, Karácsony van, jön Jézuska! Csillog-villog minden sarka, Ifjak várnak imádkozva. Csengő hallik, függöny lebben, Kopogtatnak szépen csendben. Leány s legény együtt állnak, Kéz a kézben ajtót tárnak. Angyalok a kis lak körül, Leány bíztat: Jertek bévül! Tele lett a tiszta szoba, Ott álltak mind, kézenfogva. Énekeltek, örvendeztek, Megszületett a Kisgyermek! Édesanyja boldogsága, Jó melegen bepólyálva. Égi Fény Ő, szemünk éke, Hozzon békét nékünk végre! Csendben alszik jászolkában, Fiatalok a szobában. Parázs izzik, néha lobban, Kicsi szűvük halkan dobban.. Hallgattassék meg minden imátok, Áldott Karácsonyt kívánok! | Karácsony | Prókai Tamás: Karácsony |
| 468 | Szállj, szállj kicsi madár, erdők fölött, réteken át. Vidd a hírt messzi vidékre áll még a utolsó vár. Es az eső súlyosan, a fészkekben enni kérnek. Lesz idő mikor elfelejted, az árnyakat, mik elkísérnek Kereszt áll az út szélén, keskeny ösvény vezeti lábunk. Új időkre, dalokra várunk, magyarnak lenni hivatásunk. Szálljon a szó a gondolat, nem volt hiába az áldozat. Ha a dalok, a szívekhez érnek a templomokban letérdepelnek. Itt élet a halállal régen határos, itt minden élet más. Várjuk a Megváltó csillagát, s a tavaszi feltámadást. Kereszt áll az út szélén, keskeny ösvény vezeti lábunk. Új időkre, dalokra várunk, magyarnak lenni hivatásunk. | Magyarország | Kormorán : Magyarnak lenni hivatásunk |
| 467 | Volt apám, volt anyám, Volt Istenem, volt hazám. Volt bölcsőm, lesz szemfedőm, Volt csókom, volt szeretőm. Elvették az életem, Mi maradt, az is sérelem, Egy emberöltő s így vagyok, Adtam, semmit nem kapok. Nem kellek én senkinek, Az ördögé lett mindenem. Tiszta szívvel gyónom én, Hitem, még van remény. Kinevetnek, gúnyolnak, Magyarként meghurcolnak. Mint fű kisarjad megterem, Élet nő a szívemen. Kinevetnek, gúnyolnak, Magyarként meghurcolnak. Ezerkilencszázhúsz után Van, még sincs hazám. | Magyarország | Kormorán : Volt apám, volt anyám |
| 466 | Európa közepén, mondd mit hívnak hazának, hol a szavakra, s a csókra őrök nem vigyáznak Hol a költő és a színész gyilkosa magának, hol vér folyik a sebekből, de orvost nem találnak Haj rege rajta. Európa közepén, mondd mit hívnak hazának, hol egymillió csillagra a földtől messze várnak Hol bűnös és büntetlen egy templomban térdel, hol felszántva a határ, hol végtelen az éjjel Haj rege rajta. Európa közepén, mondd mit hívnak hazának, hol jövendölő bölcsek, hosszú telet várnak, hol kerékbetört nemzedékek álmodtak hazát, hol egyaránt ver zápor szolgát és királyt Haj rege rajta. | Magyarország | Kormorán : Magyar rapszódia |
| 465 | Nem késő kimondani Visszajöttem Köszönni a hegyeknek, A lobogót felemelni. Apád öltönyét A szekrényből kivenni A valóság csak látszat Titkon beismerni Nem késő szürkületben Lámpát emelni Eltévedt utazónak Jó utat mutatni Keresztet vetve az asztalnál Kenyeret szelni Elfelejtett szavak Értelmét keresni Valaha együtt volt A nagy család Egy nyelven beszélt Apád s unokád Akár kiért szólt a harang Az égből könnycsepp hult Nem vehetik el tőlünk Jövőnk s ami a múlt Még nem késő a bástyán Feleselni a széllel Üvölteni a végtelenbe Ide élni születtem Leülni anyád mellé Hallgatni meséket Apáddal építeni A kenyérnek kemencédet Még nem késő lányodnak Énekelni dalt Nem késő visszakérni Mit elvettek a multat Nevetni a vádakat Kergetni álmokat Nem késő keresni Veszetnek hitt dolgokat Valaha együtt volt A nagy család Egy nyelven beszélt Apád s unokád Akár kiért szólt a harang Az égből könnycsepp hult Nem vehetik el tőlünk Jövőnk s ami a múlt Mert a család a miénk Miénk a nemzeté Erdő lesz magányos fákból Csúcsuk felhőkhöz ér Minden kicsi házban Hol pislákol a láng Még nem késő úgy élni Ahogy tette apánk | Magyarország | Kormorán : Nem késő |
| 464 | "Szép múlt vagyok, hitet adó, Jelen vagyok, szétáradó, Jövő vagyok, lélek szőttes, Magyar vagyok, örök győztes!" | Magyarország | Szőke István Attila |
| 463 | Árpád imája Boldog Isten nézz ránk a magas egekből, áraszd ránk mosolyod fénylő napszemedből. Nemzetek Istene! Add nekünk e földet! Magyarok Istene! Tarts meg itt bennünket! Évezredeken át, álld meg életünket, viharban és vészben oltalmazz meg minket! Adj szívünkbe békét, derűs boldogságot, ne érezzük soha a hontalanságot. Duna, Tisza partján magyar szóval áldjunk, ez legyen örökre a mi Szent Országunk. Legyen minden magyar a Te fény gyermeked, pihentesd meg rajtunk áldott tekinteted. | Magyarország | Árpád imája |
| 462 | Ó hányszor kell a sírra néznünk, Hogy vigasztaljuk önmagunk, Dobjuk el a tettető álcát: Ma ünnep van, ma sírhatunk. | Részvét | Ady Endre |
| 461 | Halál Én úgy képzelem el, hogy a halál egy óriási nász, legszentebb, legemberibb ölelés. Nem fájdalom: fájdalom-felejtő. Nem rém: rémeket elűző. Több mint a Szépség. több mint a Szerelem, a Jóságnál is több: Kegyelem. Én úgy képzelem el, ha egyszer oly nagy lesz a zaklatás és akkorára nő a fájdalom, hogy nem bírom tovább: hozzám lép egy fehér ismerős, szép csendesen lecsókolja a számat, lefogja ezt a vergődő szívet, és ennyit szól csak: elnémuljatok. Erre megszűnik minden indulat. Erre megszűnik minden fájdalom, csak gondfelejtő békesség marad: se könny, se vér, se akarat, nem lesz már semmi sem. Elhal a szívem dobbanása, s végtelen álmok néma lánya bűvös, tüzes csókjába zár. Szeretőm lesz egy éjszakára a széparcú Halál. | Részvét | Wass Albert |
| 460 | Wass Albert: Gátak Ha látsz egy gátat, egy büszke, kemény gátat, habos, tajtékos vadvizek előtt: imádkozz, hogy a vizek győzzenek. Kérj Istentől a vizeknek erőt, földszakítót, világrengetőt, hogy verje le a gátat! Mert nem Istentől való dolog gátat emelni a vizek elé. Elzárni tüzes rohanásukat, a nótákat, a kacagásukat dölyfös szavakkal: nem lehet tovább! És mennyi gát van, ó de mennyi gát…! ha körülnézel, nem látsz egyebet: béklyóba törpült szenvedélyeket, mederbe kényszerített vágyakat, csók-gátakat, vér-áztatott, könny-áztatott, elátkozott szabadság-gátakat! Ha látsz egy gátat, egy büszke, kemény gátat, örvénylő, zúgó vadvizek előtt: kérj Istentől a vizeknek erőt, földszakítót, világrengetőt, hogy a gátakat, a gátakat ledönthesse még időnap előtt! | Vegyes | Wass Albert |
| 459 | Elindul újra a mese! Fényt porzik gyémánt szekere! Minden csillag egy kereke! Ezeregy angyal száll vele! Jön, emberek, jön, jön az égből Isten szekerén a mese! Karácsony készül emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek! | Karácsony | Wass Albert |
| 458 | Gyerekkorban nincs másra nagyobb szükség, mint apa védelmére. | Apák napja | Sigmund Freud |
| 457 | Valóban áldott az az ember, akit sok gyengéd hang szólít apának | Apák napja | Lydia M. Child |
| 456 | Elmúlik minden elrohan az élet a csillag is egyszer megsemmisül változik a Mindenség változik a lélek és talán semmit se hagy örökül állandó egy van csupán ez nem változik soha: a gyermekét szerető Édesanya mosolya. | Anyák napja | |
| 455 | Valahová eltűntek az évek elhervadtak mint a rózsák színes szirmai csendes sétáim során lefoszlanak rólam gyermekkorom tündöklő álmai valami mégis örökre megmarad nekem talán az angyalok üzenete... Édesanyám szeretete. | Anyák napja | |
| 454 | Egy szál harangvirág, ennyi csak, mit adhatok, És kívánok még nagyon sok boldog névnapot. Nem nagy dolog, mondhatja más, tudom jól, de mit tegyek? Egy szál harangvirág, ez jelzi most az ünnepet. | Névnap | Szécsi Pál |
| 453 | Ma csak élvezd az életet, Örülj, aminek csak lehet! Dallal köszöntelek téged, Pohár csendül, Isten éltet! Boldog névnapot, Legyen egy szép napod! Amibe ma belefogsz, Sikerülni fog! | Névnap | Dupla KáVé együttes, Lantos Krisztina |
| 452 | Boldog névnapot, neked csak jót kívánhatok, Az ünnep így szép, ahogy ránk talált, hisz együtt éljük át! Hát boldog névnapot, ma boldog mind, aki adhatott, Ki hozzád eljött, mit is mondana... boldog névnapot! | Névnap | Első emelet együttes |
| 451 | Neved örömnapja imé hozzánk juta, Sőt ha nem csalódom, már tovább is futa, Mégis az én Múzsám néma volt és buta, Ami, ha nem csuda, üssön meg a guta. | Névnap | Arany János |
| 450 | Ugy áldjon meg isten neved napján, Hogy beérhesd vele minden órán. Legyen élted mint a virágos fa: Remény s öröm virágozzék rajta. | Névnap | Vörösmarty Mihály |
| 449 | Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumban A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba' Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma. | Karácsony | Ady Endre Karácsony - Harang csendül... |
| 448 | Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak. Szeretném az Istent Nagyosan dicsérni, De én még kisfiú vagyok, Csak most kezdek élni. Isten-dicséretére Mégis csak kiállok, De boldogok a pásztorok S a három királyok. Én is mennék, mennék, Énekelni mennék, Nagyok között kis Jézusért Minden szépet tennék. Új csizmám a sárban Százszor bepiszkolnám, Csak az Úrnak szerelmemet Szépen igazolnám. | Karácsony | Ady Endre Kis, karácsonyi ének |
| 447 | Hó nem szitál. Az ég derűs. Csupán az este hűs. A szív örül: Jézusra vár. A lélek: fénysugár. Havatlan pusztán mély a csend egy csillag megjelent. Az arcokra kíváncsiság mély áhitata szállt. Idézve látom múltamat... a gyémántos havat. S míg lelkem Jézust keresi: szívem békével van teli. | Karácsony | Bernáth William Karácsony |
| 446 | Karácsonykor: Angyalok szállnak, Híradást hoznak, Béke jegyében, Élet fényében, Szentség lelkében, Hívők hitében, Krisztus képében Földön jár az Isten. Karácsonykor: Harangok zúgnak, Szent igék szólnak, Imádság szárnyán, Szíveknek vágyán, Zsoltárok hangján, Szeretet hídján, Bocsánat útján Mennyben jár az ember. | Karácsony | Dömötör Tibor |
| 445 | Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. ...Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben. ...És valahol csak kétkedő beszédet Hallok, szomorún nézek, A kis Jézuska itt van a közelben, Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, S ne csak így decemberben. | Karácsony | Juhász Gyula Karácsony felé |
| 444 | Csingilingi, cseng a csengő, Száll a szánkó, mint a felhő, Csaknem elszakad a gyeplő, Csingilingi, cseng a csengő. Égi szánkót hajt az angyal. És mire az estihajnal Megjön a szép fenyőgallyal, Cseng a csengő, jő az angyal. Itt a Jézus angyalkája, Égben termett csodafája, S mindent, mindent aggat rája A kis Jézus angyalkája. Arany diót, arany csengőt, Ezüst lepkét, ringót rengőt, Amilyen még földön nem nőtt, S csilingelő arany csengőt. Kérünk Jézus angyalkája, Ahol sok a koldus, árva, Hol jóságod legtöbb várja, Ott pihenj meg legtovábbra. Hozz örömet, békességet, A szíveknek melegséget, Karácsonyi szép meséket, S az Istennek dicsőséget. | Karácsony | Móra László |
| 443 | Megszületett. Éjszaka volt és ragyogtak fenn a csillagok. Én hiszem a szép csodát, Hogy kedvéért kigyúlt egy égi lámpa És jötte szűzen érte Máriát. Megszületett. És élt harminchárom évet. Én hiszem a bús csodát, Hogy kereszten halt, feltámadott És elevenen a mennybe szállt. | Karácsony | Sipos Domokos |
| 442 | Mennyből az angyal lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menvén, lássátok, lássátok. Istennek Fia, aki született jászolban, jászolban, Ő leszen néktek Üdvözítőtök valóban, valóban. Mellette vagyon az édesanyja, Mária, Mária; Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szent Fia, szent Fia. El is menének köszöntésére azonnal, azonnal Szép ajándékot vivén szívökben magukkal, magukkal. A kis Jézuskát egyenlőképen imádják, imádják, A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják, mind áldják. | Karácsony | Mennyből az angyal |
| 441 | Pásztorok, pásztorok örvendezve Sietnek Jézushoz Betlehembe; Köszöntést mondanak a kisdednek, Ki váltságot hozott az embereknek. Angyalok szózata minket is hív, Értse meg ezt tehát minden hű szív; A kisded Jézuskát mi is áldjuk, Mint a hív pásztorok, magasztaljuk. Üdvözlégy, kis Jézus! reménységünk, Aki ma váltságot hoztál nékünk. Meghoztad az igaz hit világát, Megnyitád szent Atyád mennyországát. Dicsőség, imádás az Atyának, Érettünk született szent Fiának, És a vigasztaló Szentléleknek, Szentháromságban az egy Istennek. | Karácsony | Pásztorok, pásztorok örvendezve |
| 440 | A nőket a szerelem nemcsak érdekessé teszi, hanem meg is szépíti. A nő akkor szép igazán, ha boldog, és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik. | Nőnap | Rippl-Rónai József |
| 439 | Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a férfi nőt - a nő férfit. | Nőnap | Karinthy Frigyes |
| 438 | Ha énhozzám asszony beszél, hiába beszél nyelvemen, jóbarátként is idegen s benne a tulsó part zenél. | Nőnap | Szabó Lőrinc |
| 437 | A nő a férfi számára minden, mert a végességet ajándékozza neki. | Nőnap | Soren Aabye Kierkegaard |
| 436 | Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. | Születésnap | Márai Sándor |
| 435 | Életünk boldogsága parányi töredékekből áll össze - az apró, elfeledett csókokból és mosolyokból, egy kedves pillantásból, avagy egy szívből jövő jókívánságból. | Névnap | Samuel Taylor Coleridge |
| 434 | Örömöm sokszorozódjék a te örömödben. Hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. | Névnap | Weöres Sándor |
| 433 | Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád. | Vegyes | Vörösmarty Mihály |
| 432 | Gondolj merészet és nagyot, és tedd rá éltedet, nincs veszve bármi sors alatt, ki el nem csüggedett. | Születésnap | Vörösmarty Mihály |
| 431 | Egy homokszemben lásd meg a világot, egy vadvirágban a fénylő eget, egy órában az örökkévalóságot, s tartsd a tenyeredben a végtelent. | Születésnap | William Blake |
| 430 | Tervezd meg a jövődet, de csak ceruzával. | Születésnap | Jon Bon Jovi |
| 429 | Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél. | Születésnap | Paulo Coelho |
| 428 | "Ha egy nap úgy érzed,sírnod kell.... Hívj engem. Nem ígérem, hogy meg foglak nevettetni... De sírhatok Veled. Ha egy nap el akarsz futni... Ne félj engem hívni. Nem ígérem,hogy megkérlek állj meg... De futhatok Veled. Ha egy nap senkit sem akarsz hallani... Hívj engem. Ígérem Veled leszek. És ígérem, nagyon csendben. De ha egy nap hívsz... És nincs válasz... Gyere gyorsan,látogass meg. Lehet,nekem van Rád szükségem... " | Barátság | |
| 427 | Lehet vár, lehet kastély, lehet palota. De otthonod csak akkor lesz, ha benne van az asszony. | Nőnap | |
| 426 | A nõ azt akarja, hogy ok nélkül, "miért" nélkül szeressék: nem azért, mert szép vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés, hanem azért, mert olyan, amilyen. | Nőnap | |
| 425 | A nő átmeneti lény az ember és az angyal között. | Nőnap | |
| 424 | Nők nélkül élni nem lehet, és nem is érdemes! | Nőnap | |
| 423 | A nő a gyötrelem és a szenvedés forrása, ugyanakkor az örömé és a szépségé is. Ebből következik, hogy aki megtalálja hozzá a kulcsot, sohasem tudja, mit nyit ki, a pokol vagy a mennyorság kapuját. | Nőnap | |
| 422 | A végletes fájdalom, csakúgy, mint a végletes öröm, oly szertelen érzés, hogy nem tarthat sokáig. Az emberi szív nem élhet sokáig végletekben. | Bocsánat | Hugo, Victor |
| 421 | Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént. | Bocsánat | Márquez, Gabriel Garcia |
| 420 | A nagy szerelem sem olyan, mint a versekben. Van a mámor meg a szenvedély, de később csak a fájdalom marad. És az utóbbi sokkal tovább tart. | Bocsánat | Hamilton, Laurell K. |
| 419 | Némely szívhez csak úgy tudnak hozzáférni, ha sebet ütnek rajta. | Bocsánat | Stendhal |
| 418 | Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is, hogyha szeretsz. A legnehezebb, ha hiába szeretsz. | Bocsánat | Anakreón |
| 417 | Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj. | Bocsánat | Bronte, Charlotte |
| 416 | A helyeket látom, hol lehetnél. Fázik az üresség körülöttem. | Bocsánat | Kardos Csongor |
| 415 | Talán egy könyvben vagyok egy betű. Talán egy szó. Talán egy költemény. Mit tudom én. Csak azt tudom, hogy nagyon szomorú lehet az a mondat, mit kiolvas belőlem valaki, ha letette a tollat. | Bocsánat | Wass Albert |
| 414 | Senki sem érdemli meg a könnyeidet, aki pedig megérdemli, az nem fog sírásra késztetni. | Bocsánat | Márquez, Gabriel García |
| 413 | Senkit nem érdekel igazán, hogy szenvedsz-e, úgyhogy akár boldog is lehetsz. | Bocsánat | Nelms, Cynthia |
| 412 | Semmi sem égeti úgy a szívet, mint az üresség, ha valamit, valakit elveszítünk, mielőtt igazán ráébrednénk, mennyit jelentett nekünk. | Bocsánat | Salvatore, Robert Anthony |
| 411 | A mély gyász, amelyet egy szeretett lény halálakor érzünk, abból a megérzésből fakad, hogy minden egyénben rejlik valami leírhatatlan, valami, ami csak rá jellemző, és ezért teljességgel pótolhatatlan. | Részvét | Schopenhauer, Arthur |
| 410 | Volt emberek. Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább. | Részvét | Kosztolányi Dezső |
| 409 | Mi a halál? Ki mondja meg nekem? Az élet véges, míg ő végtelen. | Részvét | Komjáthy Jenő |
| 408 | Élete valahol véget ér, a szíve már nem dobog, Fekete föld mélyén örökre megnyugodott. | Részvét | Lord |
| 407 | Az élet kellős közepén is a halál leselkedik ránk. | Részvét | King, Stephen |
| 406 | Midőn a roncsolt anyagon Diadalmas lelked megállt; S megnézve bátran a halált, Hittel, reménnyel gazdagon Indult nem földi útakon, Egy volt közös, szent vigaszunk A LÉLEK ÉL: találkozunk! | Részvét | Arany János |
| 405 | Nemsokára mi is meghalunk, minket is csak egy kis ideig szeretnek még, aztán elfelejtenek. De a szeretetnek ez teljesen elegendő. A szeretet minden megnyilvánulása visszahull a szeretetre, amelyből fakad. Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet; csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme. | Részvét | Wilder, Thornton Niven |
| 404 | Mámor, reménység, vágy, tavasz, Szerelem, álom, ez meg az, Név, pénz, siker, hit, csókja nőnek, Zsákmánya mind a gonosztevőnek. Az élet is: hó, hamar olvad, Ami ma minden, semmi holnap. | Részvét | Jouy, Jules |
| 403 | Forrás folyóba ömlik, folyó az óceánba; az egeknek folyton özönlik vegyülő suhogása; magány sehol;i steni jel s rend, hogy minden tünemény keveredjék valamivel - Mért ne veled én? A hegy csókolva tör égbe, habot hab ölel, szorít, átfog, egymást ringatva, becézve hajlonganak a virágok; a földet a nap sugara, a hold a tengereket: minden csókol... - S te soha engemet? | Szerelmes | Szabó Lőrinc fordítása |
| 402 | Ha Isten a nőt a férfi urává akarta volna tenni, a fejéből vágta volna ki. Ha rabszolgájának szánta volna, a lábából vette volna ki. De mert társul rendelte, az oldalából vágta ki. | Vegyes | Augustinus |
| 401 | Elegem van a karrierekből! Meg akarok nyugodni valaki mellett, bárhol is legyen a nagy, világban. | Vegyes | |
| 400 | „ ...a pillanathoz esdve szólnék: Oly szép vagy , ó ne szállj tovább!” | Szerelmes | Goethe |
| 399 | A te kezedben van szívünk, Uram, Döfd át szereteted nyílával, Gyújtsd fel a lomhákat, Vezesd vissza az eltévelyedetteket, Világítsd meg a vakokat, Lágyítsd meg a hajthatatlanokat, Bátorítsd meg a habozókat, Tanítsd a tudatlanokat, Gyarapítsd bennünk a hitet, Gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját, S újra és újra kérlek, Add, hogy szereteted gyarapodjék, Hogy ez az isteni láng Eméssze föl viszálykodásainkat. | Ünnepek | II. Rákóczi Ferenc imája a nemzet egységéért |
| 398 | „…a nő a férfi számára minden, mert a végességet ajándékozza neki.” | Nőnap | |
| 397 | "A nők olyanok, mint a versenyautók: hallatlanul érzékenyek, nagyon nehéz őket irányítani, de ha egyszer lendületbe jöttek, szinte lefékezhetetlenek." | Nőnap | |
| 396 | "Nők nélkül élni nem lehet, és nem is érdemes!" | Nőnap | |
| 395 | Rojtos lett már a ruhám Rózsacsokrot szedtem már Édesagyámnak készítem Szalagokkal díszítem Adom Neki Nőnapra Legyen neki szép napja. | Nőnap | |
| 394 | "Te vagy a szín középen, Az életemben, s bennem, Nélküled szürke lenne minden, Boldog Nőnapot Szerelmem." | Nőnap | |
| 393 | "A nő egy ügyesen megszerkesztett csapda: már akkor elejti áldozatát, amikor az szimatot fog. | Nőnap | Anatole France |
| 392 | Ballag már az esztendő, vissza-visszanézve, nyomában az öccse jő, vígan fütyörészve. | Szilveszter - Újév | Kányádi Sándor |
| 391 | Mit van mit kivánni még Ily áldott időben? - Adjon Isten, ami nincs, Ez uj esztendőben. | Szilveszter - Újév | Arany János |
| 390 | Te Új Világ, jóra törekvő, bár te lennél az a régvárt, békét hozó, csodás esztendő, mely az Idők méhében érik talán már évmilliók óta... s most a mi Századunk tüzében, most válik nagy... igaz valóra... Boldog új évet, emberek! | Szilveszter - Újév | Várnai Zseni |
| 389 | Az élet sokkal, de sokkal boldogabb lenne, ha 80 évesen születnénk, és onnan közelítenénk fokozatosan a 18 felé. | Vicces | Twain, Mark |
| 388 | Nagy adomány a humor, mely mindent megment. Mihelyt megjelenik, ingerültségünk és sértődésünk elillan, és helyükre derűs szellem lép. | Vicces | Twain, Mark |
| 387 | Becsületes ember nem tartja meg magának a lopott csókot, hanem azonnal visszaadja. | Vicces | Twain, Mark |
| 386 | Magyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni. | Ünnepek | Kossuth Lajos |
| 385 | A haza nem oszt ajándékokat, a haza áldozatokat követel. | Ünnepek | Jókai Mór |
| 384 | Ha győztök, tudjatok félni; ha vesztetek, tudjatok remélni. | Ünnepek | Jókai Mór |
| 383 | A mennyországért sem szabad elárulni Magyarországot. | Ünnepek | Jókai Mór |
| 382 | Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon. | Ünnepek | Jókai Mór |
| 381 | Koldusok nemzete vagyunk, kik magokat uraknak álmodják. | Ünnepek | Jókai Mór |
| 380 | A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhatnak el soha. | Ünnepek | Fekete István |
| 379 | Kerestem az utat, sirattam a tájat, a patakot, a poros utcát, a nádast, a cserszagú erdőt, mindent, de nem találtam kibúvót, és nem vettem észre, hogy közben - megtaláltam a Hazámat. | Ünnepek | Fekete István |
| 378 | Nemzetünk szolgálatában meghalni lehet. De elfáradni soha! | Ünnepek | Szálasi Ferenc |
| 377 | Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik - Ők, akik örökségbe kapták -: Ilyen nagy dolog a Szabadság? | Ünnepek | Márai Sándor |
| 376 | Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mivelni kötelesség. | Vegyes | Kölcsey Ferenc |
| 375 | Küldjétek el őket csak egy éjszakára, Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára. Csak egy éjszakára: Hogy bujnának össze megrémülve, fázva; Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna; Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét, Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még! | Vegyes | Gyóni Géza |
| 374 | Nem szabad idegenkért visszatérnünk oda, ahol valamikor otthon voltunk. | Vegyes | Wass Albert |
| 373 | Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomorúan magyar. | Vegyes | Ady Endre |
| 372 | Szeretetük átlát a hegyeken, hétmérföldes csizmával lépked a szeretetük, s egy léghajót elkormányoznak a szeretet erejével, ha rajta utazik gyermekük. | Anyák napja | Örkény István |
| 371 | Valaki egy széket tolt oda, és ő leült a székre. És arra gondolt: le kellene festeni mamikát. És arra gondolt: lefestettem az életben száz és száz asszonyt, de mamikát soha. Miért? Miért, hogy éppen a legkedvesebbet, a legszebbet nem? Miért? Az ember annyi mindenre gondol az életben, csak arra nem, ami fontos. Az ember képeket fest, mindenről, mindenkiről, csak éppen arról nem, aki a legtöbb, aki a legfontosabb, aki a legszebb. Miért? | Anyák napja | Wass Albert |
| 370 | Köszönöm Istenem az édesanyámat! Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel. Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. Áldott teste, lelke csak érettem fárad. Köszönöm, Istenem az édesanyámat. | Anyák napja | Dsida Jenő |
| 369 | Mert mindenik tükör volt, Ahonnan láthatám: Hogy a földön nekem van Legszeretőbb anyám! | Anyák napja | Petőfi Sándor |
| 368 | Egész úton - hazafelé - Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm ringatá, A kart terjeszti ki. | Anyák napja | Petőfi Sándor |
| 367 | Kinyílott a bazsarózsa, kék nefelejcs, tulipán, neked adom anyák napján, édes-kedves anyukám. | Anyák napja | Donászy Magda |
| 366 | Csak látni akarlak, Anyu, fényes csillag, látni, ahogy jössz, jössz, mindig jössz, ha hívlak. Látni sietséged, angyal szelídséged, odabújni hozzád, megölelni téged. | Anyák napja | Nadányi Zoltán |
| 365 | Ahány levél lengedez szélringatta ágon, ahány harmatcsepp ragyog fűszálon, virágon Édesanyám, fejedre annyi áldás szálljon. | Anyák napja | Móra Ferenc |
| 364 | Ó ha csillag volnék Kerek égen, Csorogna a földre Sárga fényem- Jaj, de onnan Vissza sose járnék, Anyám nélkül Mindig sírdogálnék. | Anyák napja | Weöres Sándor |
| 363 | Ki emel, ki emel ringat emgemet? kinyitnám még a szemem, de már nem lehet... Elolvadt a világ, de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én. | Anyák napja | Zelk Zoltán |
| 362 | Édesanyám, mit segitsek, hogy ne fáradj, légy mind frissebb? Megtennék én mindent érted, minden gondtól kimélnélek. Hogy vidáman élj sokáig, s ifjan lásd meg unokáid. | Anyák napja | Létay Lajos |
| 361 | Édesanyám, virágosat álmodtam, napraforgó- virág voltam álmomban, édesanyám, te meg fényes nap voltál, napkeltétől napnyugtáig ragyogtál. | Anyák napja | Ágh István |
| 360 | Áldott kezeddel símogatsz meg, Anyám. Intő szavad még mintha hallanám, Míg rám borulsz S áldott kezeddel símogatsz meg. A régi intést elfeledtem, Anyám. Azért zúdult annyi vihar reám; Úgy összetört... A régi intést elfeledtem. | Anyák napja | Ady Endre |
| 359 | Ha anya vagy, sohasem maradsz igazán egyedül a gondolataidban. Egy anya mindig kétszer gondolkodik: egyszer önmagáért, másodszor a gyermekéért. | Anyák napja | Loren, Sophia |
| 358 | Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep. | Barátság | Márai Sándor |
| 357 | Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. S azért a találkozás csak viszontlátás. Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt. | Barátság | Hamvas Béla |
| 356 | Azt mondják, a szerelem költővé tesz. Gyakran. A barátság az életet teszi költőivé és költészetté. A szerelemből a költészet hamar kivész, mert a szerelemnek minden csak eszköz, hogy a világegyetem két legnagyobb ellentétét, a férfit és a nőt egybeolvassza. A barátság maga ez a poétikus kapcsolat. És a verseket nem írjuk, hanem éljük. | Barátság | Hamvas Béla |
| 355 | Szeretet, barátság, mint minden, múlandó, de emlékezete, öröme állandó. | Barátság | Berzsenyi Dániel |
| 354 | Többet ér baráttal a szegénység porában feküdni, mint ellenséggel együtt a hatalom trónján fényleni. | Barátság | Jókai Mór |
| 353 | Van-e még barátság a világon? Fiatal emberek azt hiszik, van; de aztán megtudják, hogy amit barátságnak hittek, csak pajtásság volt. A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem. A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. Barátság, abban az értelemben, szűkszavúan, ahogy két ember, kézfogás és ígéret nélkül, egy életre jótáll a másikért. | Barátság | Márai Sándor |
| 352 | Némely embert jobb szeretek nyílt ellenségnek, mint kétes barátnak. | Barátság | Kossuth Lajos |
| 351 | A szerelem szerelemmel kezdődik, s a legerősebb barátságból is csak gyenge szerelem fejlődhet. | Barátság | La Bruyére |
| 350 | A Szeretet Nap, amely bevilágítja lelkünk egyik felét. A Barátság Hold, amely ragyogóvá teszi lelkünk másik felét. Nap és Hold mindannyiunk számára fénylik, hogy lelkünket felemelje, gondolatainkat csillagmagasságokig röpítse. | Barátság | Vágó Zsuzsanna |
| 349 | Azért vannak a jó barátok, Hogy a rég elvesztett álmot Visszahozzák néked majd egy szép napon. Azért vannak a jó barátok, Hogy az eltűnt boldogságot visszaidézzék egy fázós alkonyon. | Barátság | Máté Péter |
| 348 | Nem tudhatjuk pontosan, mikor kovácsolódik a barátság. Ahogy mindig az utolsó csepp víztől telik csordultig a kehely, úgy a rengeteg kedvesség közül is az utolsó lesz az, mely csordultig tölti szívünket. | Barátság | Boswell, James |
| 347 | Csinálj bármit, mindig az számít, hogy hogyan csinálod, és van-e kivel, mert ez csapatjáték, és már az is ajándék, ha figyelsz arra, aki rád figyel. | Barátság | Shakespeare, William |
| 346 | Semmivel sem nyújthatunk nagyobb segítséget egy embertársunknak, mint ha felelősséggel ruházzuk fel, és biztosítjuk őt bizalmunkról. | Barátság | Washington, Booker T. |
| 345 | A barátság nem más, mint testvéri viszony férfi és nő között. Két lélek közel jut egymáshoz, de nem olvad össze: akár két ujj egy kézen. Ez a barátság. | Barátság | Hugo, Victor |
| 344 | A jólétben vígság, a gondban enyhület, a bánatban vigasz, az örömben víg társ, minden időben egy másik magam. | Barátság | Lyly, John |
| 343 | Azután a barátok sűrűjében lassan felfedezzük azt az egy barátot, akivel különösen jól érezzük magunkat, és akinek - ébredünk rá - rengeteg mondanivalónk van. | Barátság | Ginzburg, Natalia |
| 342 | A barát olyan, aki ismeri a szívedben rejlő dallamot, vissza tudja azt neked énekelni, akkor, ha te elfelejtetted. | Barátság | Milne, Alan Alexander |
| 341 | A barátság oka nem lehet véletlen, sem az egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga. | Barátság | Wass Albert |
| 340 | „Az igazi barátok nem azok, akikkel leülsz egy órácskára dumálni és iszogatni. Az igazi barátokkal nem kell mindennap találkozni, az ember egyszerűen tudja, hogy ott vannak, ha szükség van rájuk.” | Barátság | |
| 339 | „Egy barát, azzal, hogy felhív, felugrik hozzád, vagy akár egy véletlen találkozás, esetleg egy apró meglepetés által bearanyozza hétköznapjaidat!” | Barátság | |
| 338 | "Ha az ember magányra vágyik, akkor nem az egyedüllét, hanem csak a megfelelő ember közelsége kell neki!" | Barátság | |
| 337 | "A szerelemnek és barátságnak csak egyetlen rokon vonása van, s ez: ha felbomlik, annak oka sohasem a Másik, hanem mindig az Én." | Barátság | |
| 336 | "Az igazi szeretet próbája egyedül az,hogy nem fél a másik ember szeretetétől,hogy elegendő benne a szelídség,a türelem és az alázat ahhoz,hogy elfogadja azt." | Barátság | |
| 335 | Egy barát olyan, akár egy téli lámpás: minél régibb a barátság, annál erosebb a fény. | Barátság | |
| 334 | "Az igazi barát a legnagyobb kincs - és minden kincs közül ennek megszerzésére gondolunk legkevesebbet." | Barátság | |
| 333 | "Van-e még barátság a világon? Fiatal emberek azt hiszik, van; de aztán megtudják, hogy amit barátságnak hittek, csak pajtásság volt. A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem. A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. Barátság, abban az értelemben, szűkszavúan, ahogy két ember, kézfogás és ígéret nélkül, egy életre jótáll a másikért." | Barátság | |
| 332 | "Nagyra becsülöm azt a barátom, aki időt talál számomra a naptárában, de még jobban szeretem azt, aki elő sem veszi a naptárát, ha rólam van szó." | Barátság | |
| 331 | "Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep." | Barátság | |
| 330 | "Lényed által. Nemcsak azért szeretlek, ami vagy, hanem amivé válok, amikor velem vagy. Nemcsak azért szeretlek, amivé magad tetted, de azért is, amivé engem teszel. Szeretlek, mert minden hitnél többet tettél velem azért, hogy jó legyek, és jobban bármily végzetnél tetted, hogy boldog is legyek. Egyetlen érintés nélkül tetted ezt, szavak nélkül, jelek nélkül. Puszta lényed által művelted ezt. S talán épp ez a barátság lényege." | Barátság | |
| 329 | "Ó, az a nyugalom, az a kimondhatatlan nyugalom, hogy biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában; hogy nem kell mérlegelnünk a gondolatokat, sem a szavakat, de kiönthetjük őket úgy, ahogy vannak, együtt a pelyvát és a magot, jól tudva, hogy megbízható kéz válogatja szét őket, megtartva, ami értékes, s gyengéd leheletével szétfújva a többit." | Barátság | Mary Ann Evans (George Eliot) |
| 328 | "Nem tudhatjuk pontosan, mikor kovácsolódik a barátság. Ahogy mindig az utolsó csepp víztől telik csordultig a kehely, úgy a rengeteg kedvesség közül is az utolsó lesz az, mely csordultig tölti szívünket." | Barátság | James Boswell |
| 327 | "Barátom! Te sohasem vársz el tőlem túl sokat. Boldog vagy, ha sikert érek el, de kudarcaim sem változtatnak meg. Megadsz nekem minden segítséget, ami csak tőled telik - de még ennél is fontosabb, hogy itt vagy nekem." | Barátság | Wendy Jean Smith |
| 326 | "Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! Jöjj ide, mellém, és legyünk csak barátok" | Barátság | Albert Camus |
| 325 | "A barát az az ember, aki mellett mersz önmagad lenni" | Barátság | Pam Brown |
| 324 | "Két ember attól fogva számít igaz barátnak, amikor hallgatásuk már nem jelent kínos csendet." | Barátság | Dave Tyson Gentry |
| 323 | "...ha valakiben fényesség lakik, az az ember ragyogni fog. Így megismerjük egymást, amikor a sötétben együtt botorkálunk, anélkül, hogy a másik arcát kezünkkel végigtapogatnánk, vagy szívébe furakodnánk." | Barátság | Albert Schweitzer |
| 322 | "Míg van posta, és nem vágják el a telefonvonalakat, míg van mondanivalónk, s amíg minden szorongásunk és örömünk meg akarjuk osztani egymással, addig barátok maradunk. Mindörökre." | Barátság | Marion C. Garetty |
| 321 | "Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat. [...] Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért." | Barátság | Antoine De Saint-Exupéry |
| 320 | "Csak a barátok azok, akik akkor is meghallgatnak, ha hajnali négykor hívod fel őket" | Barátság | Marlene Dietrich |
| 319 | Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. | Ballagás | József Attila |
| 318 | Fontold meg jól, mit kezdesz; válaszd meg az eszközöket okosságod szerint; munkálj fáradhatatlanul; s ha mindent amit erőd s körülményed enged, megtettél: nem vádolhatod magadat, bár a kimenetel óhajtásodnak meg nem felel is. | Ballagás | Kölcsey Ferenc |
| 317 | Minden iskolás gyerek végezhet a fizikaórán kísérleteket, hogy meggyőződjék bizonyos tudományos hipotézis valódisága felől. De az embernek, akinek csak egy élete van, nincs lehetősége kísérlettel ellenőrizni a hipotézist, s ezért sohasem fogja megtudni, hogy jól tette-e, amikor az érzelmeire hallgatott. | Ballagás | Kundera, Milan |
| 316 | Egyéni életünk lefolyása és eseményei, igazi értelmüket és összefüggésüket tekintve, durvább mozaikművekhez hasonlíthatók. Ameddig közvetlenül ezek előtt állunk, nem igen ismerjük föl az ábrázolt tárgyakat, s nem vesszük észre sem jelentőségüket, sem szépségüket: mind a kettő csak bizonyos távolságban tűnik szembe. | Ballagás | Schopenhauer, Arthur |
| 315 | Az élet olyan, mint a rajzolás: néha gyorsan és határozottan kell cselekednünk, a dolgokat erélyesen kézbe vennünk, és arról gondoskodnunk, hogy a nagy vonalak villámgyorsan előttünk álljanak. Semmiféle lagymatagságnak, kételkedésnek itt nincs helye, a kéz nem remeghet, a szem nem pisloghat ide-oda, hanem egyedül csak arra irányulhat a tekintet, ami előttünk van. | Ballagás | Van Gogh, Vincent |
| 314 | Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet. | Ballagás | Madách Imre |
| 313 | A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. | Ballagás | Márai Sándor |
| 312 | Legyen bármily hosszú is az élet, Sírig tartó boldogságot ad, Bátran nézhetsz az emberek szemébe, Mindaddig, míg betartod a szavad. | Ballagás | Drayton, Michael |
| 311 | Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák. | Ballagás | Hemingway, Ernest |
| 310 | Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák. | Ballagás | Ady Endre |
| 309 | Az emberi lét titka nem abban rejlik, hogy éljünk, hanem abban, hogy miért éljünk. Az ember, ha nincs szilárd elképzelése arról, hogy miért éljen, nem hajlandó élni, és inkább elpusztítja magát, semhogy e földön maradjon, még ha csupa kenyérrel rakják is körül. | Ballagás | Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics |
| 308 | Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. | Ballagás | Márai Sándor |
| 307 | Minden elmúlik, mint az álom Elröpül, mint a vándormadár, Csak az emlék marad meg a szívben, Halványan, mint a holdsugár. | Ballagás | Schiller, Friedrich |
| 306 | Tégy minden jót, amire képes vagy, És tedd olyan csendben, Ahogyan csak lehetséges. | Ballagás | Dickens Charles |
| 305 | Ha én nem magamért, ki érettem? Ha én csak magamért, mi vagyok én? S ha nem most, hát mikor? | Ballagás | Talmud |
| 304 | Ma sem volt könnyű élni Nem lesz könnyű sosem. De érdemes volt! - s mindig Érdemes lesz, - hiszem! | Ballagás | Váci Mihály |
| 303 | Gyönyörű az, ha az ember célba lát S eléri azt, tűzön-vízen át. | Ballagás | Ibsen, Henrik |
| 302 | Régi harcok, régi, kopott könyvek Derű, mosoly, néha fájó könnyek Múlik minden, rohannak az évek Búcsút mondunk, múló diákévek. | Ballagás | Hemingway, Ernest |
| 301 | Fény vagy te is, lobogj hát, Melegíts és égess, Hinned kell, hogy a világ Teveled is ékes. | Ballagás | Tóth Árpád |
| 300 | És érezzék egy kézfogásról rólad, hogy jót akarsz, és te is tiszta jó vagy, s egy tekintetük elhitesse véled: szép dolgokért élsz - és érdemes élned. | Ballagás | Váci Mihály |
| 299 | Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja. És tudod: az erő micsoda? - Akarat, Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat. | Ballagás | Arany János |
| 298 | Az a bölcs ember, aki a jelent éppúgy szereti, mint amilyen szívesen fog visszagondolni rá, amikor az már múlttá válik. | Ballagás | Machado |
| 297 | Nem elég álmodozni! Egy nagy-nagy álom kell! Nem elég megérezni, de felismerni kell, Nem elég sejteni, hogy milyen kor jön el, Jövőnket - tudni kell! | Ballagás | Váci Mihály |
| 296 | Nagyon szép kis társaság volt. Egyik léhább, mint a másik. Átgondolok minden órát A keserű búcsuzásig... | Ballagás | Ady Endre |
| 295 | Egyszer véget ér a lázas ifjúság, Egyszer elmúlnak a színes éjszakák, Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár, Ami elmúlt, soha nem jön vissza már. | Ballagás | Máté Péter |
| 294 | Minden nap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik, de mindig születik valami új, amiért érdemes élni és küzdeni. | Ballagás | Hérakleitosz |
| 293 | Száz út vár ránk. Indulunk és érkezünk, nincs visszaút, ha tévedünk. Száz út vár ránk. Melyik a legjobb megoldás? Hol lesz a végállomás? Ahonnan nincs több utazás. | Ballagás | Emberek |
| 292 | Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben: ember lenni mindig, minden körülményben. | Ballagás | Arany János |
| 291 | Útjaink százfelé válnak, de szívünk egy célért dobog, nekivágunk a küzdelmes mának, és épít karunk egy szebb holnapot. | Ballagás | Arany János |
| 290 | Azért vagy itt, hogy mindent láss, Hogy értsd a szót, hogy olvasd az írást, Azért vagy itt, hogy mindent megtanulj, Hogy az égbe szállj, nehogy a porba hullj. | Ballagás | Ákos |
| 289 | - Mit keresel, drágám? - kérdi a férj a feleségét. - Az egyik könyvet: {Hogyan éljünk 120 évig?} - Ne keresd, kidobtam. - Miért? - Láttam, hogy anyád lapozgatja. | Vicces | Mit keresel, drágám? |
| 288 | Egy fiatalasszony terhességvizsgáltara megy. Az orvos megvizsgálja, majd egy pecsétet nyom a hasára. - Ez azt jelenti, doktor úr, hogy állapotos vagyok? -kérdezi a nő. - Ne kérdezzen asszonyom semmit, csak menjen. A nő otthon jobban szemügyre veszi a pecsétet, de semmit sem tud kiolvasni belőle. Egy hónap múlva megnézi, és most már ki tudja betűzni: jelentkezzen orvosánál, ön terhes! | Vicces | Egy fiatalasszony |
| 287 | A szülészeti klinikán a professzor rajtakapja az egyik orvost egy nővérrel. A helyzet sajnos félreérthetetlen. - Tudják maguk, hol vannak? -rivall rájuk a professzor.- Ez itt egy szülészeti klinika, és nem egy előkészítő üzem. | Vicces | A szülészeti klinikán a professzor |
| 286 | Az anya elkíséri a lányát a nőgyógyászhoz. Mikor végre ő is bejut a rendelőbe, így szól az orvoshoz: - Nos, mi van a kislányommal? - Valójában nincs jó színben -mondja az orvos- Egy kis változásra lenne szüksége. - Levegőváltozásra? - Nem. Névváltozásra | Vicces | Az anya elkíséri a lányát |
| 285 | - Gratulálok asszonyom, önnek gyönyörű kislánya született. - Peddig nekem azt mondták fiam lessz. - A francba, már megint nem a köldökzsinórt vágtam el. | Vicces | Gratulálok asszonyom |
| 284 | Két pszichiáternek ugyanabban az épületben van a magánrendelője. Mindennap ugyanakkor érkeznek, és egyszerre szállnak be a liftbe. A liftkezelő megdöbbenve látja, hogy kiszállás előtt az egyik pszichiáter rendszeresen leköpi a kollégáját, aki ezt egyetlen szó nélkül veszi tudomásul. Végülis a liftes már nem tudja mire vélni a naponta ismétlődő jelenetet, és megkérdi a sértett felet: - Ne haragudjon, de miért nem csinál már valamit doktor úr? Szörnyű nézni, amit a kollégája művel! - Miért avatkoznék bele? -vonja meg a vállát a pszichiáter- Ez az ő problémája | Vicces | Két pszichiáternek |
| 283 | Egy középkorú férfi keresi fel az ismert pszichiátert. - Doktor úr, engem nagyon idegesítenek a meztelen fotók. - Miért? Ennyire puritán lélek? - Nem, dehogy! Csak nőikonfekció-butikom van. | Vicces | Egy középkorú férfi keresi fel az ismert pszichiátert. |
| 282 | Az elmeorvost felkeresi egy páciens. - Jaj, doktorkám, Segítsen rajtam! Tele vagyok mindenféle bogarakkal! És idegesen hadonászik, mintha két kézzel söpörné le magáról a képzeletbeli dögöket. Az orvos ingerülten szál rá: - Jó, jó! Csak rám ne hessegesse! | Vicces | Az elmeorvost felkeresi egy páciens. |
| 281 | - Doktor úr - panaszkodik a pszichiáternek Torma -, engem különleges balszerencse üldöz... - Miben nyilvánul meg ez? - Nálam a hét szűk esztendő már tizenegy éve tart... | Vicces | Hét szűk esztendő |
| 280 | Egy ember felkeresi a pszichiáternőt. - Doktornő, kérem, segítsen rajtam! Az a bajom, hogy nem tudok kontaktust teremteni a nőkkel... - Pedig maga jóképű, kisportolt, elegáns férfi. Mi az oka annak, hogy nem találja meg velük a hangot? - Ezt neked kell tudni, te féleszű *****! | Vicces | Egy ember felkeresi a pszichiáternőt. |
| 279 | Két pszichiáter baktat a lépcsőn lefelé. Az egyikük egyszer csak megbotlik, elesik, és nagyon megüti magát. Társa felsegíti, s részvéttel mondja: - Tudom, ez most nagyon fáj neked. Akarsz beszélni róla? | Vicces | Két pszichiáter baktat |
| 278 | Csinos asszonyka az orvosnál: - Doktor úr! Beteg a férjem. - Jól van asszonyom. Vetkőzzön le, és mutassa meg, hogy hol fáj neki. | Vicces | Csinos asszonyka az orvosnál |
| 277 | Egy ember elmegy az orvoshoz. Az orvos megvizsgálja és alaposan kikérdezi. - Itt egy marék tabletta. Reggel kéket vegyen be, és igyon rá egy nagy pohár vizet! Délben egy nagy pohár vízzel egy sárgát vegyen be! Este, lefekvés előtt egy piros tablettára igyon egy nagy pohár vizet! - Mi a bajom, doktor úr? - kérdezi aggódva a beteg. - Nem iszik elég vizet. | Vicces | Nem iszik elég vizet. |
| 276 | Zaklatottan, lihegve esik be a rabbihoz három zsidó. - Jaj, rabbilében, képzeld, egy sötét huligán megkergetett bennünket...! - Nem értem, miért futottatok el előle hiszen ti hárman voltatok, ő meg egyedül... - Igen, de nem lehetett tudni, melyikünket kergeti. | Vicces | Zaklatottan |
| 275 | Doktor úr, tönkreteszi a műtét a hangomat? -Ugyan már, egy hasműtét? -De én kérem hasbeszélő vagyok. | Vicces | Hasbeszélő |
| 274 | Orvos a beteghez: - Kovács úr, maga sokkal jobban néz ki, mint a múltkor. - Igen, doktor úr, mert pontosan betartottam az utasítást, ami a gyógyszerre volt írva. - És mi volt az? - Az, hogy az üveget tartsuk gondosan lezárva. | Vicces | Orvos a beteghez |
| 273 | Az orvost kérdezi egy barátja, hogy hova siet: - Képzeld, már két hete járok egy beteghez! - Szegény, és mi a baja? - Nem tud fizetni. | Vicces | Az orvost kérdezi egy barátja |
| 272 | Egyik páciens a másiknak: - Az orvosom azt mondta, hogy paranoiás vagyok. - Igen? Ezt így kijelentette előtted? - Hát, igazából nem mondta, de ezt gondolta... | Vicces | Egyik páciens a másiknak: |
| 271 | 3 férfi balesetet szenved, mind meghalnak. Szent Péter: -Mielőtt eldöntenénk, hova kerüljetek, mondjátok el, mit szeretnétek, hogy mit mondjanak az emberek a temetéseteken? Első: -Jó férj, jó apa, jó orvos volt. Második: -Jó férj, jó apa, jó tanár volt. Harmadik: -Én meg azt szeretném, ha azt mondanák: Nézzétek! Megmozdult. | Vicces | 3 férfi balesetet szenved |
| 270 | -Hello szívem! Az előbb láttam egy új ruhát 100 000 forintért. Megvehetem? -Hát persze. -Az előbb láttam egy nagyon új autót. Csak 10 millió. Megvehetem? -Hát persze. -Az előbb láttam a nyaralót, amit már olyan régóta szeretnék. Ez is olcsó, csak 100 millió. Megvehetem? -Persze. -Köszi! Otthon várlak! -Oké! A férfi leteszi a telefont, majd felnyújtja a magasba: -Nem tudja valaki, kié ez a telefon? | Vicces | Hello szívem! |
| 269 | Két megrögzött alkoholista életükben elöször színházba mennek. A ruhatáros kérdezi: - Parancsolnak látcsövet az urak? - Miért, olyam messze van a büfé? | Vicces | Két megrögzött alkoholista |
| 268 | Diszkóban: -Mielott megismertelek Évikém, merő sivatag volt az életem. -Akkor biztosan ezért táncoltál úgy, mint egy teve. | Vicces | Diszkóban |
| 267 | A menyasszony kérleli a vőlegényt: - Ha hozzád megyek , akkor ugye leszoksz a dohányzásról? - Le én! - És inni se fogsz? - Nem fogok. - És lóversenyezni sem? - Azt sem. - És még miről fogsz lemondani? - A házasságról. | Vicces | A menyasszony kérleli a vőlegényt |
| 266 | Ki követi el a legtöbb összeadási hibát? Az anyakönyvvezető. | Vicces | Az anyakönyvvezető |
| 265 | Az agresszív kismalac biciklizik. Éppen a nyuszika előtt teker el, amikor egy hatalmasat zakózik. A nyuszika odamegy: - Kismalac, nem ütötted meg magad? Minden rendben? Mire a kismalac: - Kuss, így szoktam leszállni! | Vicces | Az agresszív kismalac biciklizik. |
| 264 | „ A szeretet nem egy megfogalmazható valami, Érezni és éreztetni kell, hogy megérthesd és megélhesd a végtelenségét....” | Szerelmes | Megfogalmazhatatlan |
| 263 | Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted. | Szerelmes | |
| 262 | Csókom ne kérd, elvárni nem szabad, Vagy lesz, vagy nem, hogy múlik napra nap, Azt akarom, hogy én akarjalak! Más városban, hol este csíp a fagy, Erdő mélyén, hol vadkan rajtakap, Azt akarom, hogy én akarjalak! | Szerelmes | |
| 261 | A boldogságot nem lehet ajándékba kapni, Egyetlen titka: adni, mindig csak adni. Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet És sok-sok önzetlen tiszta szeretetet. | Szerelmes | |
| 260 | Szerelem nélkül a szív is sérül Szívtelen szív lesz szerelem nélkül Szerelem nélkül, ki szeretni készül Aludja inkább át az éjszakát. | Szerelmes | |
| 259 | Ha egy reggel nem kelne fel a nap és itt lennél velem akkor is világos lenne, mert fényt hoztál az életembe. | Szerelmes | |
| 258 | Ha szeretsz, add a kezed, és ne kérdezd, hogy ki vezet. Ne kérdezd, hogy hová megyünk, csak azt akard, hogy örökké együtt legyünk. | Szerelmes | |
| 257 | Ne titkold el, mi szívedben él, nem kell, hogy szebb, s jobb legyél. Nem hatnak rám gyönyörű szavak, csak mutasd meg nekem önmagad. | Szerelmes | |
| 256 | Sírsz, amikor értelmetlennek tűnik az élet, félsz a holnaptól, a mától, a szerelemtől. Várod a megváltást, hogy gondtalanul élhess, s a való világ eltörpül álmaid mellett. Néha ölni tudnál, néha pedig szeretni, sokszor átkozod őt, ki hagy téged szenvedni, de ha meglátod: szemed mosolyog s boldog vagy! Ha Rád tekint, ha megérint, melegség önt el. Vigyázz, hogy ne veszítsd el őt s vele a reményt, mert nélküle nem marad semmi, csak a végtelenség! | Szerelmes | |
| 255 | Ha szeretsz valakit, engedd szabadon. Ha visszajön hozzád, biztosan a Tiéd. Ha nem jön vissza, akkor sosem volt a Tiéd. | Szerelmes | |
| 254 | Nem tudom az, de jó nagyon! Fájása édes, hadd fájjon, hagyom! Ha balgaság, ha tévedés, ám legyen. Ha Szerelem bocsásd ezt meg nekem! | Szerelmes | |
| 253 | Akit szeretsz, ne sértsd meg, ne üss szívén sebet. Nem gyógyul az meg többé, akárhogy is kérleled, hiába üríted ki tele poharad, egy csepp mindig a fenéken marad nehogy életedben mindig boldog lehess. Jól jegyezd meg-e szavakat: Higgy, Remélj, Szeress! | Szerelmes | |
| 252 | Szeretnék Veled lenni egy éjszakán, elmondani, hogy szeretlek igazán. Szeretnék a karjaidban lenni, s a csókjaidat érezni, s azt a pillanatot soha nem feledni. | Szerelmes | |
| 251 | Csendes éjszakán elkerül az álom, mindig rád gondolok, és hozzád vágyom. Gondold azt, hogy ott vagyok veled és nézem két szép szemed, hallgatom a lélegzeted. A füledbe súgom, hogy nagyon jó veled. | Szerelmes | |
| 250 | "Úgy szeretni, hogy nem várok cserébe semmit, beérni a jelenlétével. Szeretni őt a saját világában, a megváltoztatás szándéka nélkül." | Szerelmes | Kundera |
| 249 | "Akit párodul melléd rendelt az ég, Becsüld meg, szorítsd meg kezét, És ha minden álmod valósággá válik, Akkor se feledd el, Légy hű mindhalálig" | Szerelmes | Madách |
| 248 | "Sorsunk egybeforr, együtt megyünk tovább. Az élet viharában te vigyázol rám. Köszönöm, hogy szeretsz, s hogy hiszel nekem, S hogy megosztod az életed velem." | Szerelmes | Vörösmarty |
| 247 | "Te vagy az egyetlen a földön, Akiért mindent megteszek, Veled életemet töltöm, Nem csak a múló perceket. Nem ígérek kincset, csillagot, Csak hű szívet adhatok, Érzem másé nem lehetsz, Én is csak a Tied, ha igazán szeretsz." | Szerelmes | Goethe |
| 246 | Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szivembe visszatér és zubogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés, mennyire szeretlek!" | Szerelmes | Tóth Árpád |
| 245 | Minden parázs hideg hamu minden szó néma tátogás. Nem kellenek szavak Elég egy összevillanás Még az se kell Elég ha vagy. | Szerelmes | Kepes Géza: Elég |
| 244 | Szeretni valakit, az több mint egy erős érzés- az döntés, ítélet és ígéret. | Szerelmes | Erich Fromm |
| 243 | EHogyha szeretsz add a kezed És ne kérdezd, hogy ki vezet És ne kérdezd, hogy hova megyünk Csak azt kívánd Örökre együtt legyünk! | Szerelmes | Love story |
| 242 | "A nőket a szerelem nemcsak érdekessé teszi, hanem meg is szépíti. A nő akkor szép igazán, ha boldog, és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik.." | Szerelmes | Rippl-Rónai József |
| 241 | "Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira eros, hogy fölemel bennünket s annyira gyönge, hogy éppoly szüksége van ránk, mint nekünk őreá." | Szerelmes | Paul Géraldy |
| 240 | Szülinapodon nem kívánok egyebet, minden lépésed kísérje szeretet, arcodon derű szívedben nyugalom légy boldog ezen a szép napon. | Születésnap | |
| 239 | Mikor kigyúlnak a fények, pajkos tündérek zenélnek. Huncut mosollyal egy Rád kacsint, kicsi kendőből csillámot hint, így adja át üzenetemet: Boldog szülinapot Neked! | Születésnap | |
| 238 | Senki nem kérdezte akarsz-e megszületni, a távozásról is más fog dönteni, de a közte lévő idő a te kezedben van, használd ki okosan! BOLDOG SZÜLINAPOT! | Születésnap | |
| 237 | Születésed napján mit kívánjak neked, gyönyörűt, egyedülit, nagyon-nagyon szépet! Amit csak én kívánok neked és senki más, ami egyedi, akárcsak veled a nagyvilág! Talán azt, hogy sokáig maradj meg nekem, hogy legyél itt mindig egészen mellettem. Ez a kívánság is önző, látod! Ezért egyszerűen csak ISTEN ÉLTESSEN! | Születésnap | |
| 236 | Születésed napján ezer áldás érjen, öröm és szerencse örökké kísérjen. Bú és bánat Téged elkerüljön, gondolatod, álmod teljesüljön. | Születésnap | |
| 235 | Születésnapod alkalmából köszöntelek Téged, sok örömet és boldogságot kívánok most néked! | Születésnap | |
| 234 | Malac farka kunkorodik, alkoholszint emelkedik, elbúcsúzik az óév, helyébe egy új lép, azt kívánom: BUÉK!!! | Szilveszter - Újév | Malac farka kunkorodik |
| 233 | Szilveszterkor, ha majd éjfélt üt az óra, gondolj, kérlek rám is, csak egy pillanatra. Enyhe szellő szárnyán szeretetet viszek, BÉKÉS BOLDOG ÚJ ÉVET kívánok neked! | Szilveszter - Újév | Szilveszterkor, ha majd éjfélt üt az óra |
| 231 | Békesség, boldogság kísérje léptetek, Gond, bú, bánat kerülje fejetek. Álmaitok, vágyaitok váljanak valóra, Ezt kívánjuk nektek, ha éjfélt üt az óra. | Szilveszter - Újév | B.U.É.K! |
| 228 | Leszállt egy Angyalka s azt súgta nekem, gondolj ma azokra, akik a szívedbe férnek. Eszembe jutottál te és családod, ezúton kívánok Boldog Karácsonyt! | Karácsony | |
| 227 | Eljött hát a Szenteste, díszítik a fákat, békesség lengi be az egész házat! Hozzon a Jézuska sok-sok ajándékot, járja át boldogság az egész családot! | Karácsony | |
| 226 | Itt a Karácsony, hó lepi a tájat. Szeretettel, boldogsággal tölti meg a házat! Áldott Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk! | Karácsony | |
| 225 | Kívánd, hogy mindazt, amit ma éjjel gondoltál ugyanúgy igaz, legyen holnap, s holnapután. Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet. Én pedig Békés Karácsonyt kívánok neked! | Karácsony | Piramis |
| 224 | Csillagszóró szórja fényét, kíván melegséget, békét! Angyalka száll házad felett, hogy átadjon 1 üzenetet: Kellemes, békés karácsonyt kívánok Neked! 6. Csillagfényes álmaid váljanak valóra, legyen ünnep lelkednek minden nap és óra. Kerülje a bánat örökre el házad, Érjen annyi boldogság, mit ember csak kívánhat! | Karácsony | |
| 223 | Jégvirág költözzön mindegyik ablakba, gőzölgő kalácsból jusson az asztalra. Legyen sok ajándék, szívemből kívánom, s hogy gazdagon örömökben teljen a Karácsony! | Karácsony | |
| 222 | Itt a Húsvét eljött végre A szép lányok örömére. Mert a lányok szép virágok, Illatos víz illik rájuk. Kit húsvétkor nem locsolnak, Hervadt virág lesz Már holnap. Ne fuss hát el szép virágom, Locsolásért csók jár, három! | Húsvét | Palotay Gyöngyvér |
| 221 | Eljöttem hozzátok piros tojást szedni, Adjatok leányok, ha akartok adni. Öntök asszonyt, embert kedves leányával Várok piros tojást, de azt is párjával. | Húsvét | Eljöttem hozzátok |
| 220 | Hol kitérek, hol betérek, Mindenütt egy tojást kérek. Ha nem adnak, visszatérek, Nagymamától kettőt kérek. Húsvét másodnapját Örömmel köszöntjük. Ha tojást nem adnak, Mindnyájat leöntjük. | Húsvét | Hol kitérek |
| 219 | Rózsafának tövéből rózsavizet hoztam, Az lesz ma a legszebb kislány, akit meglocsoltam, Drága kislány, gyöngyvirágom, ma van húsvét napja, Meglocsollak, mosolyogjál, mint egy piros rózsa. | Húsvét | Rózsafának tövéből |
| 218 | Ajtó mögött állok, Piros tojást várok. Ha nem adnak párjával, Elszökök a lányával. | Húsvét | Ajtó mögött állok, |
| 217 | Kelj fel kislány, kelj fel, Cifra nyoszojádról, Adj egy piros tojást aranyos kacsódból! Mert ha nem úgy lészen, Vízipuskám készen, Ablakidba betartom, Szemed közé locsolok. | Húsvét | Kelj fel kislány, kelj fel, |
| 216 | E húsvét ünnepnek Második reggelén Tudják azt már maguk, Miért jöttem ide én. Hamar hát előmbe Százszorszép leányok, Piros rózsavizem Hadd öntözzem rátok. Azt nyugodt szívvel Innen távozhatok, Emlékül néhány szép Piros tojást kapok! | Húsvét | E húsvét ünnepnek |
| 215 | Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál! Kerek erdőt jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ideszálltam. Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom, Hol a tojás, piros tojás, Tarisznyámba várom. | Húsvét | Jó reggelt, jó reggelt |
| 214 | Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára, Új életet öltött ismét föl magára. Én is e szent napon örömet hirdetek, Mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek! Már régen szokása minden kereszténynek Örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek. Én is köszöntöm hát ezen, szent napunkat, És hozzá frissítem szép leánykájukat. Mert, hogy amit akarok, már azt is megmondom Öntözködni jöttem. Szóm nem is cifrázom. Frissítő balzsamos víz is van kezembe, Ez hozta húsvétot emlékezetembe, Engemet öntöző Apollónak hívnak, Vizemtől a lánykák, mint virágok nyílnak. Kérem hát alássan e háznak az urát, Engedje megönteni kedves leánykáját. | Húsvét | Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára, |
| 213 | Én kis kertészlegény vagyok, Virágokat locsolgatok. Azt hallottam, hogy egy rózsa El akar hervadni Szabad-e meglocsolni? Szépen kérem az anyját, De még szebben a lányát: Engedje meg énnékem, Meglocsolni a haját! | Húsvét | Én kis kertészlegény vagyok, |
| 212 | Én kis kertészlegény vagyok, Virágokat locsolgatok. A minap, hogy erre jártam, Egy szép rózsafát találtam. Ki akart száradni, Szabad-e meglocsolni? | Húsvét | Én kis kertészlegény |
| 211 | Húsvét másodnapján régi szokás szerint, Fogadják szívesen az öntöző legényt. Én még a legénységhez igaz, kicsi vagyok, De azért öntöző legénynek mégiscsak felcsapok. Esztendő ilyenkor megint csak itt vagyok, Ha e locsolásért piros tojást kapok! | Húsvét | Húsvét másodnapján |
| 210 | Van e háznak rózsabokra, Nyúljék élte sok napokra, Hogy virítson, mint rózsaszál, Megöntözném: ennyiből áll A kis kertész fáradsága, Piros tojás a váltsága. | Húsvét | Van e háznak rózsabokra, |
| 209 | Ákom, bákom, berkenye, Szagos húsvét reggele, Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot! | Húsvét | Ákom, bákom, berkenye, |
| 208 | Kelj föl párnáidról szép ibolyavirág. Nézz ki az ablakon milyen szép a világ. Megöntözlek szépen, az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással. | Húsvét | Kelj föl párnáidról szép ibolyavirág. |
| 207 | Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem, Térdig jártam már a lábam, Hogy öntözzek, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi. | Húsvét | Korán reggel útra keltem, |
| 206 | Húsvét táján édes szokás a vödörrel locsolkodás Nálam is van, szagos kölni Ha rádöntöm meg fogsz ölni. | Húsvét | Húsvét táján édes szokás |
| 205 | Odakint az utcán, azt mondják a nagyok, hogy ebben a házban hervadnak a csajok, én is mint az apám szeretem a nőket s jöttem hát-e meglocsolni őket! Szabad-e locsolni? | Húsvét | Odakint az utcán, azt mondják |
| 203 | Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi. | Húsvét | Korán reggel útra keltem, |
| 202 | Kerek erdőn jártam Kék ibolyát láttam. El akart hervadni Meg szabad-e locsolni? | Húsvét | Kerek erdőn jártam |
| 201 | Én kis kertész legény vagyok, Rózsavízzel locsolkodok. Úgy locsolom a lányokat, Mint kertész a virágokat. | Húsvét | Én kis kertész legény vagyok |
| 200 | Én még kicsi vagyok, Verset nem tudok. Majd jönnek a nagyok, Mondanak azok. | Húsvét | Én még kicsi vagyok, |
| 199 | Ajtó mellett állok, Piros tojást várok. Ha nem adják párjával, Elszökök a lányával! | Húsvét | Ajtó mellett állok, |
| 198 | Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak, Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának! Elmondom én gyorsan jövetelem célját: Megöntözöm most a környék legszebb lányát. Kívánok e háznak hát mindenből eleget, Főképp békességet, egészséget és szeretetet! | Húsvét | Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak, |
| 197 | Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni, Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni! Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak, Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak. Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág, Örömünkben együtt örül a megváltott világ. Megváltónk is együtt örül az egész világgal, Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással! | Húsvét | Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni, |
| 196 | Van nekem egy locsolóm, Nem kölni van benne. Ha én azt itt elővenném, Nagy sikoltás lenne! | Húsvét | Van nekem egy locsolóm, |
| 195 | Zöld a moha, zöld a páfrány, Megöntözlek házisárkány! | Húsvét | Zöld a moha, zöld a páfrány, |
| 194 | E húsvét ünnepnek második reggelén tudják azt már maguk, miért jöttem ide én. Hamar hát előmbe százszorszép leányok, piros rózsavizem hadd öntözzem rátok. Aztán nyugodt szívvel innen távozhatok, emlékül néhány szép piros tojást kapok! | Húsvét | E húsvét ünnepnek |
| 193 | Egy tök, Két tök, Három tök, Négy tök, Nem tökölök - Öntök. | Húsvét | Egy tök |
| 192 | Igaz, hogy én Mókás vagyok, a vágyaim mégis nagyok: meglocsollak s cserébe tojást tégy e tenyérbe! Csak tojással be nem érem, az ÁFA-val együtt kérem! | Húsvét | Igaz, hogy én Mókás vagyok, |
| 191 | Zúg a traktor, szánt az eke, Elvtársnő, locsolhatok-e? | Húsvét | Zúg a traktor, szánt az eke, |
| 190 | Az én kedves locsolómra 2 tojás van festve, Akit vele meglocsolok, Elmehet az GYES-re. | Húsvét | Az én kedves locsolómra |
| 189 | Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára, Csepegjél rózsavíz erre a kislányra. Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel, Ügyes kislány a zsebembe piros tojást teszel? | Húsvét | Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára, |
| 188 | Nadrágomban locsolóm, Nincsen dugó benne, Hogyha én azt elővenném, Nagy röhögés lenne. De én azt nem teszem, Mert kezemben kölni ! Locsolni jöttem, Nem pedig tökölni! | Húsvét | Nadrágomban locsolóm, |
| 187 | Van nekem egy csíkos gatyám, Abban van az én ceruzám, Minden este írok vele, Mégse kopik el a hegye. Piros tojás, kék tojás, Nekem is van két tojás, Föl a szoknyát, le a bugyit, Had locsoljam meg a nyuszit. | Húsvét | Van nekem egy csíkos gatyám, |
| 186 | Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nő. Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtő! Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére, Istentől azt kérem, piros tojás a bérem! Szabad-e locsolni? | Húsvét | Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nő. |
| 185 | Eljött a szép húsvét reggele, Feltámadásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kismadár dalol a zöld rétek felett. Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások. | Húsvét | Eljött a szép húsvét reggele, |
| 184 | Régen azt mondtad, hogy hiányzom, és úgy, de úgy néztél rám, Most meg azt mondod, hogy unatkozol, hogy valami kéne már. Hát mondd, mi legyen, és én megteszem, vagy megveszem inkább, Csak mosolyogj egyszer, mosolyogj egyszer, mosolyogj egyszer hát! | Szerelmes | Presser Gábor |
| 183 | Elkapom az arcod és a pillanat szeszélyét, minden mozdulatodat, mint mély eget a mély tenger szíve, befogadlak, mint senki sohase, hívlak, jössz, eldobsz, és várlak megint, és szeretlek a parancsod szerint, sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok, Néma barátod, rabszolgád vagyok, alázatos és bizalmas barát, aki nem kér semmit, csak néz s imád, és nem akar lenni, csak általad, csak az árnyéka annak, ami vagy. | Szerelmes | Szabó Lőrinc |
| 182 | Viselj rám egy kicsit gondot! Ne ügyeld azt, amit mondok, de ha elszakad az ingem, foltozgasd meg, szeress engem! Hogyha volnék nyughatatlan, takarjon be puha paplan, vesd meg ágyam, s észrevétlen simogass meg a sötétben. Jutalmad tán semmi lészen, csak én leszek, de egészen, fejtől lábig, szívtől szájig, minden birtokoddá válik. | Szerelmes | Szemlér Ferenc |
| 181 | Tartsd magad, Mert most az a leggazdagabb, Ki várni érez, várni tud. | Szerelmes | Ady Endre |
| 180 | Mert kell valaki, akihez beszélsz, Mert kell egy másik, mások ellen, Ne áltasd magad, ennyi az egész, De ez eltéphetetlen. | Szerelmes | Rab Zsuzsa |
| 179 | Arra születtem, hogy megszeressenek, S megszeressem én is azt, akit lehet. Arra születtem, hogy boldog is legyek, S tovább adjam egyszer az életemet. | Szerelmes | Adamis Anna |
| 178 | A szerelem buzgó megfeledkezés mindenről, ami rajta kívül van. | Szerelmes | Victor Hugo |
| 177 | A szerelmes Csillagot hordoz szemében: Annak nincs sötét s homály; Bár bolyongjon éj felében, Kedvesére rátalál. | Szerelmes | Vörösmarty Mihály |
| 176 | Hazugság, mit tartanak közönségesen, hogy házasságban megszűnik a szerelem! | Vegyes | Petőfi Sándor |
| 175 | A boldogság egy belső érettség eredménye. Csakis tőlünk függ, és türelmes, napról napra végzett munka árán érhető el. A boldogságot fel kell építeni, és ez sok erőfeszítést és időt igényel. Hosszú távon a boldogság és a balsors létforma vagy életművészet. | Vegyes | Matthieu Ricard |
| 174 | Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más. | Szerelmes | XIV. dalai láma |
| 173 | Hejh, galambom, gyere hozzám, Tövistelen az én rózsám, Nemrég hordom kalapomon, Neked szedtem a hajnalon; Ha megtetszik, vedd el azt is, Végy el hozzá magamat is: Ketten leszünk az örömre, Ketten a keserűjére. | Szerelmes | Vörösmarty Mihály |
| 172 | Tanúm legyen a föld, az ég, a tenger, a sok madár, a hal és minden ember: Neked adom szívemet, senki másnak, életemet még mellé ráadásnak ! | Szerelmes | Tagore |
| 171 | Visz a vonat, megyek utánad, talán még ma meg is talállak, talán kihül e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg! Íme a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad. | Szerelmes | József Attila |
| 170 | ... Féltő, szenvedélyes Vad indulat, amit a szívem érez, Gyötrő, komor... valódi szerelem! De nem kér semmit önző módra! Nem! Hogy boldogabb légy, üdvösségemet Akármely percben átadnám neked, S jó tettemet nem rónám soha föl, Hogy meg se tudd... Csak néha, messziről, Gyönyörködném sugárzó életedben, S örömmel súgnám: Ezt én cselekedtem! Ha rám tekintesz, egy-egy új erény Sarjad ki bennem s jobbá válok én! Kezded-e látni? Ó, érted-e már, Hogy e homályban, mint meleg sugár Röpül feléd a lelkem? | Szerelmes | Rostand Cyrano |
| 169 | Homokba írtam kedvesem nevét, de jött a hullám s rajzom elsöpörte: leírtam újra minden betűjét, de jött a dagály s munkám eltörölte. Hiú ember, hiú vágy - szólt pörölve a lány - megfogni a pillanatot, hisz magam is így omlok egykor össze és nevemmel együtt elpusztulok. Tévedsz! - felelte: - híred élni fog, ami porba hal, az csak földi lom, szépséged a dalaimban lobog s dicső neved a mennybe fölírom. S ott szerelmünk, bár minden sírba hull, örökké él s örökké megujul. | Szerelmes | Edmund Spenser |
| 168 | Búcsú a szerelemtől Ha vége, hát csókolj meg s isten áldjon; megtagadlak, már nem vagyok tied; gyönyörnek, óh, mily gyönyörnek találom, hogy ledobhattam bilincseimet. Egy kézfogás még, - töröld eskünket s ha találkoznak sorsunk útjai, ne árulja el se szó, se tekintet, hogy a volt vágyból maradt valami. Most, bár szerelmünk már-már alig él, s ravatalánál zokog a hüség és utolsót lüktet a szenvedély s a tisztulás lefogja a szemét... most még, noha mindnyájan elsiratták fel tudnád támasztani, ha akarnád. | Szerelmes | Michael Drayton |
| 167 | Az vagy nekem, mint testnek a kenyér s tavaszi zápor fűszere a földnek; lelkem miattad örök harcban él, mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg; csupa fény és boldogság büszke elmém, majd fél: az idő ellop, eltemet; csak az enyém légy, néha azt szeretném, majd, hogy a világ lássa kincsemet; arcod varázsa csordultig betölt s egy pillantásodért is sorvadok; nincs más, nem is akarok más gyönyört, csak amit tőled kaptam s még kapok. Koldus-szegény királyi gazdagon részeg vagyok és mindig szomjazom. | Szerelmes | William Shakespeare |
| 166 | Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem. Átvirrasztottam az éjszakát s most pilláim az álomtól súlyosak. Félek, hogy elveszítelek, ha alszom. Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem. Felrezzenek s kinyújtom a kezem, hogy megérintselek. | Szerelmes | Tagore |
| 165 | Az évek jöttek, mentek, elmaradtál emlékeimből lassan, elfakult arcképed a szívemben, elmosódott a vállaidnak íve, elsuhant a hangod és én nem mentem utánad az élet egyre mélyebb erdejében. | Szerelmes | Juhász Gyula |
| 164 | Én nem tudom mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, mint alkonyég felhojén, mely ragyog, És rajta túl derengo csillagok. | Szerelmes | Juhász Gyula |
| 163 | Szeretlek, szeretlek, szeretlek, egész nap kutatlak, kereslek, egész nap sírok a testedért, szomorú kedves a kedvesért, egész nap csókolom testedet, csókolom minden percedet. Minden percedet csókolom, nem múlik ízed az ajkamon, csókolom a földet, ahol jársz, csókolom a percet, mikor vársz, messziről kutatlak, kereslek, szeretlek, szeretlek, szeretlek. | Szerelmes | Szabó Lőrinc |
| 162 | Ha elhagynál engemet, - jobban mi fájna? hiányod, vagy a szív megdobbant magánya? A csalódás kínjától félek, vagy féltlek? szerelmünket szeretem jobban, vagy téged? | Szerelmes | Váci Mihály |
| 161 | Csókom ne kérd, elvárni nem szabad, Vagy lesz, vagy nem, hogy múlik napra nap, Azt akarom, hogy én akarjalak! Más városban, hol este csíp a fagy, Erdő mélyén, hol vadkan rajtakap, Azt akarom, hogy én akarjalak! | Szerelmes | Szabó Győző Gyula |
| 160 | Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, Szóval már téged, csak téged sajnállak. | Szerelmes | Ady Endre |
| 159 | Rád gondolok, ha a Nap fényét füröszti a tengerár. Rád gondolok, forrás vízét ha festi a holdsugár. Téged látlak, ha szél porozza távol az útakat. S éjjel, ha ing a kis palló a vándor alatt. Téged hallak, ha tompán zúg a hullám és a partra döng. A ligetben ha néma csönd borúl rám, Téged köszönt. Lelkünk egymástól bármi messze válna összetalál. A Nap lemegy, Csillag gyúl nemsokára. Ó, jössz-e már?! | Szerelmes | Goethe |
| 158 | Megcélozni a legszebb álmot. Komolyan venni a világot. Mindig szeretni és remélni Így érdemes a földön élni! | Vegyes | Papp Lajos |
| 157 | Szemed helyett nézem a monitort. Kezed helyett a billentyűkhöz érek. Hol a sok sziporkázó gondolat? Nincs üzenet. Kikapcsolom a gépet. Ez a reggel is olyan mint a többi. Kinézek, hátha kisütött a nap. Benn szürke falak, kinn a szürke ég . Szürke közel és szürke messzeség... Szürke szivárvány, szürke táj fölött? Hát nincs remény, a tavasz megszökött? Csak hiány van, mely egyre jobban éget, S én bámulom e tenger szürkeséget. | Szerelmes | Kamarás Klára |
| 156 | Lennék Napod, ha nappal lenne, fényessé tenném hajnalod, bíborral festeném este a felhőt, hogy gyönyörködj benne, ha akarod. Felhő lennék, ha őszidő lenne, langy esőt sírnék, mert messze vagy, aztán esőcsepp lennék, rád esnék, s gördülve csókolnám arcodat. | Szerelmes | |
| 155 | Érzések szívbe szorulva, emlékek hevernek szerteszórva. Össze már nem szedhetem emlék vagyok én is, sosem volt szerelem. | Szerelmes | Szécsi Magda |
| 154 | - Hiányozni fogsz. Tudom, azt hiszed, sosem figyelek rád, és nem is szeretlek, mert folyton azt mondod, hogy ezt ne csináljam, azt ne csináljam. De jobb volna, ha mondanád, és én legföljebb nem szívesen hallgatnám, mint hogy itt se légy, és sose mondj semmit. | Szerelmes | Isaac Asimov |
| 153 | Gondolj rám, őrizz meg engem a szenvedély múltán, Ha véget ér, ígérd meg azt, hogy néha gondolsz rám! Hogyha majd egészen távol jársz, ha szíved máshoz húz is tán, Kérlek ne feledj el végleg, gondolj néha rám. | Szerelmes | Gaston Leroux - A. L. Webber |
| 152 | Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell. Ki szeret s párra nem találhat, oly hontalan, mint amilyen gyámoltalan a szükségét végző vadállat. | Szerelmes | József Attila |
| 151 | Megtanítottál szeretni, Látni, érezni. És én most már csak Téged látlak, Téged érezlek és csak Téged szeretlek. És nem tudom meddig, és nem is akarom tudni, Amíg szeretsz, szeretlek. | Szerelmes | Schaller Balázs |
| 150 | Kicsim, ne haragudj, hogy nem szeretlek most még jobban, de nem lehet már ennél jobban szeretni valakit. | Szerelmes | József Attila |
| 149 | Csak férfi és nő van, a kettő együtt az ember. | Vegyes | Karinthy Frigyes |
| 148 | Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok Néma barátod, rabszolgád vagyok, alázatos és bizalmas barát, Aki nem kér semmit, csak néz és imád, És nem akar lenni, csak általad, Csak árnyéka annak, ami vagy. | Szerelmes | Szabó Lőrinc |
| 147 | A hízelgés a barátság legnagyobb ellensége.” | Vegyes | Cicero |
| 146 | „A szerelem jelené; múlté s jövőé a barátság.” | Vegyes | Petőfi Sándor |
| 145 | „Nincsen szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem barátainkban leltük fel az egész világot.” | Vegyes | Kölcsey Ferenc |
| 144 | „A legjobb barát fogja valószínűleg a legjobb feleséget kapni, mert a jó házasság a barátságra való tehetségen alapszik.” | Vegyes | Nietzsche |
| 143 | „Ha csak vagyonod, hasznosságod vagy szórakoztató voltod miatt vannak barátaid, akkor ezek elvesztése után elveszíted őket is.” | Vegyes | Arisztotelész |
| 142 | „Barátomnak tett ígéret mindaddig kötelez, míg alóla maga fel nem szabadít.” | Vegyes | Kölcsey Ferenc |
| 141 | Az irigységet az igazi barátság, a kacérságot az igazi szerelem képes elmulasztani.” | Vegyes | Rochefoucauld |
| 140 | „Mibennünk sem elég erős a barátság, ha nem vesszük észre barátaink elhidegülését.” | Vegyes | Rochefoucauld |
| 139 | „A nők csak azt adják a barátságnak, amit a szerelemtől kölcsönöznek.” | Vegyes | Chamfort |
| 138 | „Szerezzünk meg mindennap valakit, ha nem belső barátnak, legalább jóakarónak, mert ezek közül néhány utóbb megmarad bizalmasnak, ha túlestünk a tüzetesebb rostáláson.” | Vegyes | Morales |
| 137 | „A barátsággal sosem szabad betelni úgy, mit egyéb dolgokkal; minél régebbi, annál édesebb, miként a borból is az, amelyik kiállta az idő múlását.” | Vegyes | Cicero |
| 136 | „Ahogy elszáradása után a szőlő szára továbbra is a szilfán marad, úgy az igaz barát még halálod után is szeret.” | Vegyes | Camerarius |
| 135 | „Ha eltűröd barátaid hibáit, a magad hibáit teremted meg.” | Vegyes | Publicius Syrus |
| 134 | „Barátodat négyszemközt intsed, a nyilvánosság előtt dicsérd.” | Vegyes | Seneca |
| 133 | „Tartsák a barátok egymás jó tanácsait kölcsönös tiszteletben, s ha valamelyik a másikat hibáira figyelmeztetni akarja, akár erélyesen is, a másik ne szégyelljen hallgatni rá.” | Vegyes | Cicero |
| 132 | „Szükségben mutatkozik meg az igaz barát.” | Vegyes | Petronius |
| 131 | „A barátság után hinni kell, a barátság előtt ítélni.” | Vegyes | Seneca |
| 130 | „Barátainkat nem szavaik, hanem tetteik alapján kell megítélnünk.” | Vegyes | Livius |
| 129 | „Ugyanazt akarni, ugyanazt nem akarni: elvégre az az igazi barátság.” | Vegyes | Sallustius |
| 128 | „Ne barátkozzunk össze azzal, akit valaha gyűlölni tudnánk.” | Vegyes | Cicero |
| 127 | „Minél több önbizalma van valakinek, s minél jobban megerősítette az erény s a bölcsesség abban, hogy mindentől független legyen, annál jobban törekszik a barátságra s annak megtartására.” | Vegyes | Cicero |
| 126 | „Ha a haszon kötné a barátságot, mihelyt az megszűnnék, felbomlanék a barátság is; de mivel a természet változhatatlan, éppen azért az igaz barátság örök.” | Vegyes | Cicero |
| 125 | „A barátság számtalan dolgot magában foglal: az élet bármely helyzetében készen áll segítségedre, sohasem jön alkalmatlan időben, soha sincsen terhünkre. Ezért szokták mondani, hogy tűzre és vízre nincs többször szükségünk, mint a barátságra. Hiszen a barátság nemcsak a boldogságot aranyozza be még ragyogóbban, hanem a bajokat is elviselhetőbbé teszi azzal, hogy osztozik bennük, és részt kér belőlük.” | Vegyes | Cicero |
| 124 | „X. úr azt mondotta nekem: "Két emberrel szakítottam meg a barátságot: az egyikkel azért, mert sohasem beszélt nekem önnönmagáról; a másikkal, azért mert sohasem beszélt nekem énrólam."” | Vegyes | Chamfort |
| 123 | „Bizonytalanságban ismerszik meg a biztos barát.” | Vegyes | Ennius |
| 122 | „A barát egy lélek két testben.” „Az idő múlása megacélozza a barátságot.” | Vegyes | Arisztotelész |
| 121 | „Barátom barátja nekem sem lehet ellenségem.” | Vegyes | Platón |
| 120 | „Nem érdemes élnie annak, kinek egy derék barátja sincs.” „Sok ember, aki barátnak látszik, nem az; sok ember, aki nem látszik barátnak, mégis az.” | Vegyes | Démokritosz |
| 119 | „Egyetlen értelmes ember barátsága többet ér, mint az összes értelmetlené.” | Vegyes | Démokritosz |
| 118 | „Régi mondás, hogy "Barátot szerezz és ne csak rokont." Kinek lelke egybe olvad lelkeddel, bár nem rokon, számtalan sok vérrokonnál többet ér, ha megnyered.” „A kedves jó baráthoz nyíltan szól szavunk.” | Vegyes | Euripidész |
| 117 | „...barátodról ne feledkezz meg, ha barátja vagy el ne riasszon a nép susogása.” | Vegyes | Phókülidész |
| 116 | „Olyan barát iránt, aki csak kicsiny hibát követett el, ne lobbanj haragra, bocsáss meg neki, mert ha ellenállsz, erőszakos vagy.” | Vegyes | Püthagorasz |
| 115 | „Gondolj barátaidra, akár itt vannak, akár nincsenek.” | Vegyes | Thalész |
| 114 | „Barátaidat ne hódítsd meg gyorsan; azokat, akik már megvannak, ne utasítsd el gyorsan.” | Vegyes | Szolón |
| 113 | „Ne maradj barát nélkül, de sok barátod se legyen.” | Vegyes | Hérodotosz |
| 112 | „A nők lelke oly bonyolult, gondolataik olyan meghökkentőek, eszközeik olyan valószínűtlenek, felbuzdulásuk oly ösztönös! Számításaiknak néha mély indítékaik vannak, és mesterkedéseik olykor annyira egyszerűek, hogy éppen ez az átlátszóság zavar meg minket.” | Vegyes | |
| 111 | „Egy asszony csak bizonyos idő után válik igazán széppé, mikor arcának kifejezőkészsége teljesen kibontakozik.” | Vegyes | |
| 110 | „Az érzelem a férfiak elméjét elhomályosítja, a nőkét pedig megvilágosítja.” | Vegyes | |
| 109 | „A férfi, aki testi erővel van megáldva, erőszakkal tör utat magának. A nő, aki bájjal van megáldva, kedveskedéssel ér célhoz.” | Vegyes | |
| 108 | „A lelki horzsolások többnyire abból adódnak, hogy nem fogadjuk el, nem tudjuk elviselni a természetünktől nagyon különböző természetet.” | Vegyes | |
| 107 | „A járásban, a lovaglásban, az úszásban vagy az evezésben nemcsak jelentős testi erőfeszítés van, hanem és főleg erkölcsi erőfeszítés is. A szellem irányít, az tartja fenn és sarkallja a testet. Az erélyes ember: mozgékony ember! Márpedig az erély a lélekben lakik, nem pedig az izmokban. A test csak engedelmeskedik az erős akaratnak.” | Vegyes | |
| 106 | „A siker mindig észrevehetetlen apróságoktól függ, csak fel kell fedezni őket.” | Vegyes | |
| 105 | „Nem nehéz dolog művelt embernek látszani, annyi az egész mesterség, hogy ne fogasd rajta magadat valami tudatlanságon. Az ember manőverezik, elsikkasztja a nehézségeket, megkerüli az akadályokat, s egy lexikon segítségével lefőz mindenkit.” | Vegyes | |
| 104 | „Az ember, az értelmes ember, a nagy vonzalmakért él önzetlenül, a művészetekért, a szerelemért, a tudományért, az utazásért, és csak azért keresi a pénzt, mert az elősegíti a szellem igazi örömeit, sőt a szív boldogságát!” | Vegyes | |
| 103 | „Mindenki tévedhet, de csak a balga ragaszkodik tévedéséhez.” | Vegyes | Cicero |
| 102 | „Az őszinteség sohasem nevetséges, mindig tiszteletre méltó.” | Vegyes | Charlotte Bronte |
| 101 | „A diák az a semmi, akiből minden lehet…” | Vegyes | Benedek Elek |
| 100 | „Szoktasd magad hozzá, hogy minden emberi cselekedet láttán, ha lehetséges, tedd föl magadnak a kérdést: vajon mi célból teszi ezt? De önmagadon kezd, és először önmagadat vizsgáld meg!” | Vegyes | Marcus Aurelius |
| 99 | „Az erkölcs olyan, mint az esernyő. Mindig elhagyod, ha szükséged lenne rá. És amikor nem kellene, biztos, hogy nem szabadulsz tőle.” | Vegyes | Wolinski |
| 98 | „Nem tudhatod, hol végződik a teherbíró képességed, amíg szülő nem lesz belőled.” | Vegyes | Murphy |
| 97 | „Minden nemzedék azt képzeli magáról, hogy inteligensebb az előtte járónál, és bölcsebb az utána következőnél.” | Vegyes | George Orwell |
| 96 | „Mindenkinek adatik némi idő, amit azzal tölthet, amihez kedve van. Rajtunk áll, hogy kihasználjuk-e, avagy elpocsékoljuk, de soha egyetlen napot sem kapunk vissza.” | Vegyes | Roger Wilcox |
| 95 | Ha meg akarsz tréfálni valakit , aki állandóan vitatkozik veled, érts egyet vele! | Vicces | Ed Howe |
| 94 | Az idő multával egyre kevésbé bánjuk, amit megtettünk, de amit nem tettünk meg, arra soha nincs vigasz. | Vegyes | |
| 93 | "Adj esélyt, légy bátor, mert boldog lehetsz bárkivel, bárhol!" | Vegyes | |
| 92 | Van 25 másodperced, hogy írj nekem. Ebből már 15 letelt, és ha nem ér ide 10 másodperc múlva, amiből már 8 letelt. Lógsz 100 puszival, de már az is letelt. Tartozol! | Vegyes | |
| 91 | Ha kinézel az ablakon, s felnézel az égre, Rád ragyog majd sok ezer csillag fénye. Köztük én is ott leszek, s nézek le Rád, onnan kívánok Neked jó éjszakát! | Vegyes | |
| 90 | Ne sírj, ha gyötör a bánat, csak kinevetnek, ha sírni látnak! A Te fájó szíved nem lesz attól könnyebb, és nagyon kevés ember érdemli a könnyet! | Vegyes | |
| 89 | Ha éjszakákon gyötör a bánat, fájó könny áztatja hófehér párnádat, bízzál abban, ki Téged szeret, meglátod, elmegy hozzád, s letörli fájó könnyeidet! | Vegyes | |
| 88 | Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja, Csaba királyfi gyűjti táborát, Szűnik az átok, kiapadt a kútja, Szívünkön égi öröm lángol át. Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja, Megáll a szikla, nem porlik tovább, Imán az Istent újra megtalálja, Köszöntsd ma népem, üdvöd hajnalát. | Vegyes | |
| 87 | Hiszek hitetlenül Istenben, Mert hinni akarok, Mert sohse volt úgy rászorulva, Sem élő, sem halott. | Vegyes | |
| 86 | Nem tudod, mit rejt a sorsod, Mosolyt hoz-e vagy könnyeket, Tanuld meg hát feledni a rosszat, S őrizd meg a boldog perceket. | Vegyes | |
| 85 | Ne áltasd magad, ennyi az egész, De ez eltéphetetlen. | Vegyes | |
| 84 | A boldogság egy belső érettség eredménye. Csakis tőlünk függ, és türelmes, napról napra végzett munka árán érhető el. A boldogságot fel kell építeni, és ez sok erőfeszítést és időt igényel. Hosszú távon a boldogság és a balsors létforma vagy életművészet. | Vegyes | |
| 83 | Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más. | Vegyes | |
| 82 | A legszebb és legédesebb napok nem azok, melyeken valami nagyszerű, vagy csodálatos, vagy izgalmas dolog történik, hanem azok, amelyek egyszerű, kicsi örömöket hoznak, amik úgy követik egymást lágyan, mint ahogy gyöngyszemek peregnek le a zsinórról. | Vegyes | |
| 81 | Kinőttél már a gyerekkorból, de felnőtt nem vagy még Megszoktad a játékaid, és folytatni szeretnéd... Egész más, egész más ez a játék Ha beállsz a körbe és vállalod, hogy nem ér a neved, nem mondhatod. | Vegyes | |
| 80 | Törjön százegyszer, százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sújtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, Szóval már téged, csak téged sajnállak. | Vegyes | |
| 79 | Megcélozni a legszebb álmot. Komolyan venni a világot. Mindig szeretni és remélni. Így, érdemes a földön élni! | Vegyes | |
| 26 | Szülinapodon nem kívánok egyebet, minden lépésed kísérje szeretet, arcodon derű szívedben nyugalom légy boldog ezen a szép napon. | Születésnap | |
| 25 | Születésed napján ezer áldás érjen, öröm és szerencse örökké kísérjen. Bú és bánat Téged elkerüljön, gondolatod, álmod teljesüljön. | Születésnap | |
| 24 | A születésnapodtól nem azt várod, hogy a korodra emlékeztessen, de azt mondják, a születésnapok jót tesznek az egészségnek. Azok élnek legtovább, akiknek a legtöbb van belőlük. Isten Éltessen Sokáig! | Születésnap | |
| 23 | Mielőtt lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldtem Hozzád az én angyalom. Egy pillanatra kérlek, figyelj reá, mert a nevemben boldogszületésnapot kíván! | Születésnap | |
| 22 | Mikor kigyúlnak a fények, pajkos tündérek zenélnek. Huncut mosollyal egy Rád kacsint, kicsi kendőből csillámot hint, így adja át üzenetemet: Boldog szülinapot Neked! | Születésnap | |
| 21 | Senki nem kérdezte akarsz-e megszületni, a távozásról is más fog dönteni, de a közte lévő idő a te kezedben van, használd ki okosan! BOLDOG SZÜLINAPOT! | Születésnap | |
| 20 | Születésnapod alkalmából köszöntelek Téged, sok örömet és boldogságot kívánok most néked! | Születésnap | |
| 19 | Szülinapodra kívánom neked: Szerencse kísérje végig életed. Szerencse mellé még egyebet, Sok-sok vidám, örömteli percet, Sorsod útja legyen mindig egyenes, Te pedig légy boldog és egészséges! | Születésnap | |
| 18 | Születésnapodra Néked, kívánok sok szépet, boldog s vidám legyen Számodra az élet! | Születésnap | |
| 17 | Születésed napján mit kívánjak neked, gyönyörűt, egyedülit, nagyon-nagyon szépet! Amit csak én kívánok neked és senki más, ami egyedi, akárcsak veled a nagyvilág! Talán azt, hogy sokáig maradj meg nekem, hogy legyél itt mindig egészen mellettem. Ez a kívánság is önző, látod! Ezért egyszerűen csak ISTEN ÉLTESSEN! | Születésnap | |
| 16 | „Szeretni semmi. Ha szeretnek, az már valami. Ha szeretsz és szeretnek, az a minden.” | Szerelmes | T. Tolis |
| 15 | „Nem érti szív, nem érti elme sem, hogy mint szeretlek, én szerelmesem.” | Szerelmes | Kosztolányi |
| 14 | „Szeretni valakit, az több mint egy erős érzés- az döntés, ítélet és ígéret.” | Szerelmes | Erich Fromm |
| 13 | „Ölelj át két karoddal, E világban nélküled eltévedek. Szeress, óvj, bátoríts hiteddel S örökké veled leszek.” | Szerelmes | Ormai László Csaba |
| 12 | „... Szeretni annyi, mint vállalni a legnagyobb kockázatot. Jövőnket és boldogságunkat adni valaki kezébe. Engedni, hogy kétkedés nélkül bízzunk valakiben. Elfogadni sebezhetőségünket. Én pedig szeretlek.” | Szerelmes | Helen Thomson |
| 11 | „Minden parázs hideg hamu minden szó néma tátogás. Nem kellenek szavak Elég egy összevillanás Még az se kell Elég ha vagy.” | Szerelmes | Kepes Géza |
| 10 | „Nélküled, mint az olló egy fele - van árvább ennél? Suta a sorsom: hogy vágjak vele? Mit kezdenék, ha nem szeretnél? Csak párban, mint a láb, úgy mehetek tovább!” | Szerelmes | Illyés Gyula |
| 9 | „Kezemet nyújtom Kérlek, ismerj fel Értsd meg, amit mondok Kérlek fogadj el Ha nálad lesz egy kérdés Nálam biztos lesz egy válasz Ha választanod kell Kérlek, engem válassz.” | Szerelmes | Ákos |
| 8 | Névnapodra mit vegyek? Vegyek húzós egeret, vonatot és síneket, kék építő köveket, nem már megvan, mit veszek. Neked tavaszt rendelek, bodzafát és kék eget, rajta csokros felleget. Megrendelem jó előre a virágot a mezőre. Tél után a lombos nyilast, betegségre gyógyulást. És ha meg lesz mind egy napon, bedobom az ablakon. | Névnap | |
| 7 | Névnapod reggelén ezer áldás érjen, öröm és szerencse örökké kísérjen. Bú és bánat téged elkerüljön, gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön. Boldog Névnapot! | Névnap | |
| 6 | Mielőtt lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldtem hozzád az én angyalom. Egy pillanatra kérlek, figyelj reá, mert a nevemben Boldog Névnapot Kíván! | Névnap | |
| 5 | Bár nem adok egész világot neked, bárhogy is kívánod, ha nem is adok virágot, BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNOK! | Névnap | |
| 4 | A névnapodra Néked, Kívánok sok Szépet, Boldog S Vidám legyen Számodra Az élet! | Névnap | |
| 3 | Névnapodra mondok száz jó kívánságot, legyen ez a napod szép, boldog és áldott! Kedves képed hű szívemben ragyog, névnapodon veled együtt én is boldog vagyok! | Névnap | |
| 2 | Szerelem nélkül a szív is sérül Szívtelen szív lesz szerelem nélkül Szerelem nélkül, ki szeretni készül Aludja inkább át az éjszakát. | Szerelmes | Heilig Gábor |
| 1 | Vasárnap délután volt mikor viszontláttalak És újra megtörtént, ahogyan egy régi napon Te sem lettél felnőttebb és én sem komolyabb És előre tudtuk, szeretni jó dolog. | Szerelmes | Zorán |